Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTOROK TÍPUSAI ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSÜK - Az edénytároló bútorok

vékony széleire került. Gyakori a legalsó polc előtt kialakított, függőleges lécekből, vagy esztergált oszlopocs- kákból álló rácsozat, valamint a bútordarab tetején kialakított csúcsdísz.86

A festett tálasok a XIX. század második felében élték reneszánszukat te37. kép. Kis szekrény, konyhaszekrény. Átány. Néprajzi Múzeum. 65. 140. 397. (Fotó: Lónyai Györgyné)

rületünkön, ezt követően díszítésük visszafogottabbá vált. Külön említést érdemelnek az áttört díszítésű tálaspolcok, melyeket még a XX. század elején is készítettek Cserépfalun, illetve azok a tálasfogasok, melyek Nógrád megyében készültek és az egyik legszebb darab Pilinyből87 került a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe.

Az edények állószekrényben váló tárolására a XIX. század közepéről Heves megye északi részéről alig találunk példát. Ezen kevés kivételek egyike a Mikófalván Göböly József által 1847-ben készített tálas, mely három részes, lábon álló tárolóbútor. Alsó két része zárt, rácsos ajtóval. Felső része nyitott, a tányérok faragott függőleges rácsozathoz támaszkodnak. A tetejét alkotó polcra helyezték a korsókat.88

A kétajtós konyhaszekrények első darabjait a megye déli részéről ismeijük. Az Átányban használt, 1878-ban készült darab festett, sötét alapon két-két virágcsokor látható.89 A konyhaszekrények a megye déli részén azonban csak a XX. század elejétől váltak általánossá, palóc vidéken pedig csak az 1930-as évektől. A XX. században készült darabokat azonban már nem virágozták.

Ez alól egy kivétel mutatkozik a sátoraljaújhelyi központ körzetében Pusztafalun 1945-ig készítették a kék alapszínű, színes virágcsokrokkal díszített telázsikat, stelázsikat.90

86 DIV N. 55. 39. 1.

87 NM. 80162. A Bertók János készítette faragott táblák huszárokat ábrázolnak.

88 DIV N. 67. 47. 1.

89 NM. 65. 140. 397.

90 HÓM NA. 3848, SRM. 72. 26. 1. Vö: PETERCSÁK Tivadar 1988. 681.

52