Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTOROK TÍPUSAI ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSÜK - Az asztalos készítette láda
pott. A ládán jól megfigyelhető az álfiók, melyet festett léc választ el az előlap felső részétől. A kihúzható álló fiók hatását az itt elhelyezett álfogantyúk, és a főmotívumtól elkülönülő díszítés erősíti. A ládák elejét tekintve külön érdemes szólni a két oldal díszítéséről, mely lezárta és - az alsó és a tetőn lévő szegőlécekkel együtt - keretezte a festett motívumokat. A két sarkot sokszor függőleges, vékony deszkából oszlopszerűen képezték ki, melybe függőleges vonalakat véstek. Máskor az alsó és felső sarkon - szintén deszkából - oszlopfő, illetve lábazat szerepét betöltő díszt alakítottak ki, melyeket esztergált, feketére festett féloszloppal vagy tussolással rajzolt ívekkel kötöttek össze. A ládákat néhány területen az új lakberendezéshez igazították, esetenként fiókkal látták el. A XIX-XX. század fordulójától színes festés nélkül, a polgári divat szerint általában barna alapszínben és flóderozással - az újabb fennálló bútorok mellett is - a lakószobában maradtak, mint például Egerben a Maklári-hóstyán. A ládákat Északkelet-Magyarország több területén - különösen a szegényebb rétegek - még sokáig megtartották, igaz a legtöbb helyen egyszínűre mázolták. A virágos bútorok azonban a XX. század elejétől fokozatosan eltűntek a terület népi lakáskultúrájából. Az állószekrény A paraszti használatban Eszakkelet-Magyarországon a XIX. század végétől - XX. század elejétől terjedő - kaszlinak, komódnak, sublótnak nevezett - tárolóbútor az egy fiókot kapott ládából fejlődhetett ki. Szemben a ládával, ennek a teteje már nem nyitható, hanem rendszerint három-öt kihúzható fiókkal rendelkezik. A nemesi-polgári lakóházakban a XIX. században már széles körben elterjedt, de a paraszti lakóházakban ekkor még csak a gazdagabbak családoknál volt megtalálható.66 A vizsgált területen nemesi-polgári hatásra terjed abban az időszakban, amikor a festett bútor lassan visszaszorul a paraszti szoba divatjából. Ez az oka annak, hogy általában az egyszínű barnára festett, lakkozott változatai terjedtek el. A palócok lakta északi Mátraalji területen azonban több virágozott típus is felbukkant. Párádon egy 1908-ban készült háromfiókos darabot gyűjtöttek. A fekete alapszínű kaszlin két oldalt, fiókonként egy-egy tulipán, felső részén két nagy méretű csillag, alatta „Pintér Viktória” felirattal és évszámmal. 66 Nógrád megyében: Szirák 1833, Dejtár 1830 körül. Patak 1855. ZÓLYOMI József2000b. 79. 45
