Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTOROK TÍPUSAI ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSÜK - Az asztalos készítette láda

Egy Tiszanánán gyűjtött 1785-ös datálású láda előlapján látható hasonló lécdísz.58 A Dobó István Vármúzeum gyűjteményébe szintén Sajógömörből került be egy ilyen darab.59 Ennek a ládának az alapszíne azonban már fekete, ami a korszakban a - a zöld mellett - másik kedvelt alapszín volt.

Elasonlóan fekete alapszínű láda található a Néprajzi Múzeum gyűjteményében Felsősajó településről gyűjtve, 1778-as datálással.60 A lécdísz ebben az esetben szabályos téglalap keretet alkot. A láda tetején egyetlen nagyobb léckeret az egész felületet körülveszi, míg a láda elején középen egy nagyobb, két oldal pedig szimmetrikusan két kisebb léckeret. Ez utóbbiakban található virágcsokor a fentiekben említetthez hasonlóan szimmetrikus hatást keltő, de részleteiben eltérő kompozíció. A virágmotívumok festéséhez piros, fehér és zöld színeket használtak. A középső szélesebb mező felső részén olvasható az évszám. A vizsgált területen a zöld és a fekete alapszínek mellett a kék is előfordult.61 62

A XVII-XVIII. században elterjedt alapszín a XIX. században is kedvelt maradt több településen, például a fekete a sátoraljaújhelyi bútor esetén. Eszakkelet-Magyarország középső területein azonban jelentős stílusváltozás kezdődött a XIX. század elejétől. Ekkortól kezd ugyanis elterjedni a vörösfekete márványozású alapra történő festés, melyet mindenütt virágozás - a virágokból összetett mintázat - díszített.

Állati ábrázolásról nincsen adatunk, figurális festéssel egyetlen ládán találkoztunk a kutatás során. Egy kápolnai darabonokét, szimmetrikusan elhelyezett, szálló angyal látható, amint a kezükben tartott harsonát fújják. A két angyalon kívül a ládát virágmotívumok díszítik. A virágozás általában a ládák elejét jellemzi,63 de sok esetben a tetejükre is kiterjedt. A rózsák leggyakrabban alkalmazott színei a fehér, kék, sárga, zöld.

Területünkön ebben a stílusban készült évszámos darabokat az 1838 és 191464 közötti időszakból ismerünk. Bizonyára kerülnek még elő ezen a pe58 NM. 1963. 85. 233. A láda festése csaknem teljesen lekopott. A zöld alapszín több helyen is megfigyelhető. A díszítésből oldalt barna hullámvonalak, elől színes levelek részletei látszottak, de a kompozíció nagyobb összefüggő részletét már nem lehet felderíteni.

59 DIVN. 53. 1. 1353.

60 NM. 66. 8. 1. Felsősajó település az egykori Gömör vármegyében található. Ma Szlovákiában. Neve: Vyüná Slana.

61 SZABADFALVI József 1997. 224.

62 KáT. 2003. 49. 1.

63 DIVN.61. 242. 1.

64 1838-Átányban gyűjtve: NM. 65. 140.614. 1-2, 1914-Mezőkövesden gyűjtve: NM. 61. 152. 1.

43