Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTOROK TÍPUSAI ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSÜK - Az asztalos készítette láda
Az asztalos készítette láda Az ácsolt láda névhez hasonlóan ez is a tudomány által használt elnevezés, mely a készítési mód szerint különbözteti meg a ládatípust. Az asztalos technikával készült láda nagyobb szaktudást igényelt, mint az ácsolt, ezek általában tanult kézművesek munkái. Területünkön gyalult fenyőfadeszkákból készültek, melyeket a sarkokon faszögekkel vagy fecskefarok fogazással illesztettek össze. A teljesen sima, összefüggő felületek - az oldalak és a láda teteje - kínálták a lehetőséget a festésre, mely a bútordarabot általánosan jellemezte. A népi szóhasználat a kezdetektől ezt a típust értette a láda kifejezés alatt, de általában valamilyen jelzővel kapcsolták össze. A megyei múzeumok nyilvántartásában leggyakrabban tulipános (Boldog), virágos (Eger), rózsás (Párád), menyasszonyi (Mikófalva), kelengyés (Egerbocs) jelzős összetételben szerepel. A felsoroltak mutatják, hogy neve a funkcióval, illetve a díszítéssel volt kapcsolatos. Hazánkban a nemesség és a városi polgárság körében jelent meg elsőként, de már a XV-XVI. század folyamán eljuthatott a módosabb paraszti rétegekhez is, bár nagyobb számú használatát a XVII. század második felétől datálják. Kelengyés ládaként való elterjedésének üteme különböző volt. A palócok lakta falvakat a kedvezőtlenebb földrajzi adottságok miatt lassúbb gazdasági fejlődés jellemezte a török háborúk után. Azt a nézetet azonban, hogy ezeken a területeken az asztalosbútor megjelenése a népi lakáskultúrában jelentősen késett volna, az újabb kutatások megcáfolták.49 A XVII. századtól a jobb módúaknái, a XVIII. század közepétől pedig még szélesebb körben tartozhatott bele az asztalos készítette láda a lányok kelengyéjébe. Megvásárlása jelentős kiadást volt, így nem véletlen, hogy északon az olcsóbb, kisebb méretű ládákkal találkozhattunk. Egy Egerbocson gyűjtött darabot50 kisláda-ként határozott meg egykori tulajdonosa. A láda, mely 1850-ben készült, nem a korszakban használt festett bútorokhoz képest volt kisebb. Méretét az ácsolt ládákéhoz viszonyították, melyek mellett valóban eltörpült. Az említett darab 97x46x46 centiméteres méretei mellett egy, ugyancsak itt gyűjtött ácsolt láda 100x60x104 centiméteres volt.51 49 K. CSILLÉRY Klára 1997. 354. 50 DIVN. 72. 10. 1. 51 DIVN. 75. 25. 1. 34
