Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTOROK TÍPUSAI ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSÜK - Tárolóbútorok - Az ácsolt láda

a parádi Palóc-ház pitvarában is láthatunk ilyen darabot. Amennyiben mégis alkalmaztak mintákat, azok a már említettekhez hasonló, geometrikus formák, évszámok. A különbség az, hogy a motívum elnagyoltabb, illetve nem terjed ki a szuszék teljes elejére és tetejére.

Egy Egerbocson gyűjtött44 darabon „R Kp 1890 Ke” betűket, illetve évszámot olvashatunk. A alatta lévő deszkán - a főmotívum helyén - egyetlen nagyobb félköríves formát láthatunk. Bár a szuszék maga kiváló ácsmunka, a díszítésen látszik, hogy nem fordítottak kidolgozására nagyobb figyelmet. Az íveket körzővel készítették, és a többi ábrázolást is karcolták. Vésett motívumot nem láthatunk.

Sok esetben fordult az elő, hogy a díszítetlenül vásárolt bútordarabot a használók látták el kézjegyükkel. Erről a gömöri központból kikerült bútorról sajnos nem maradt fenn ilyen feljegyzés, de megvizsgálva néhány másik darabot, még szembetűnőbb a szerkezet és a minta mívessége közötti különbség. Gyakorlottabb kézre vall a Noszvajon gyűjtött, 1909-es datálású gömöri szuszék arányos rozettája.45 Egy 1913-ban Rimaszombaton készült, Egerben használt szuszék46 pedig - remek ácsszerkezete mellett - feliratának szépen formált, cikomyás betűivel, számaival és a díszítmény komponáltsá- gával tűnik ki. Ez a darab - bár még lapos teteje is díszített - jól mutatja az elsődlegesen szuszéknak szánt példányok és a kelengyés ládák díszítésének szerkesztési sajátosságait. A betűk olyan nagy méretűek, hogy kitöltik a deszkák szélességét nem hagyva helyet más elemeknek. Az előlap évszámos és a tető geometrikus-virágos főmotívuma mellől hiányoznak a felület egészét megtöltő kisebb kiegészítő — a nagyobb formákat hangsúlyozó - elemek, szemben a kelengyés szekrény részletgazdagságával.

Az ácsolt ládákat elsősorban a Mátrában festették, máshol kevesebb festett példányt találtunk. A helyi készítők feltehetően újítani kívántak az ácsolt láda díszítésén, de a fellelt darabok alapján ma már nehéz megállapítani, hogy milyen széles körben terjedtek el. Az Egerbocsról származó példány47 készítését az 1830-40-es évekre datálták, és helyi, ismeretlen specialistának tulajdonították.

44 DIVN. 61. 248. 1.

45 DIVN. 75. 27. 1.

46 DIV N. 76. 13. 160.

47 DIVN. 61. 246. 1.

32