Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTOROK ÁRAI, KERESKEDELME
említett gabonatároló funkcióban szolgált tovább a paraszti háztartásban. A díszes - kelengyebútorként is használt - szobai ácsolt bútor neve a latin scrinium szóból származik és a magyar parasztság körében szekrény, szökröny, szekriny, szekrüny néven volt ismert. Észak-Magyarországon való használatáról már 1390-ból is vannak adataink,371 amikor egy tiszapalkonyai hatalmaskodásban dúlták fel a jobbágyok lakóházait és szekrényeit. A vizsgált időszakban egy Miskolcon 1739-ben kiadott, Borsod vármegyére érvényes limitációban az asztalosok termékei között találkozhatunk a szekrénnyel, melynek ára 30 dénár volt.372 10. táblázat. Asztalostermékek limitációja, 1739 A termék neve Ár Egy Szál jó fenyő Deszka 24 Alább való 18 Hársfábul való négyszögű Asztal ládástul az asztalos fájabul 2 40 Gyalult karszék singétül Gazda Deszkájából 18 Egy fejer három singes karszék gazda Deszkájábul 45 Egy fejér karszékért Gazda Deszkajabul 30 Egy festett zöld karszékért 36 Festett nyoszolya két Embernek való maga deszkájábul az Asztalosnak 2 00 Az Gazda Deszkájábul 1 70 Egy embernek való fejér nyoszolya 1 00 Superlatos festett Agyiul 2 40 Két Embernek való fejér nyoszolya 1 20 Gyalult fejér Ajtó partazassátul 60 Egy fejér dupla ajtó csinálástul gazda Deszkájábul 1 00 Festett dupolás Ajtó melly gyantáros 2 00 Festett függő bölcső 1 48 Paraszt eöreg fejer Ládatul Pléhestül 1 48 Másfel singnyi festett ládtul plehestül 1 00 Egy szekrényért 30 371 SZABADFALVI József 1997. 237. 372 BAZML. IVA 501/b XVI. I. 64. 149
