Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A PARASZTI LAKÓHÁZ ALAPRAJZI TAGOLÓDÁSA, A BÚTOROK HELYE

1. kép. Lakóház konyhája. Kisnána. Béke u. 1. (Fotó: Lónyai Györgyné, 2003)

megfordult a folyamat, és elsősorban a folyó- és patakvölgyek mentén megindult a szabadkémény és a külső tüzelésű kemence észak felé terjedése, mely a század végére teljesen kiszorította a palóc terület hagyományos kemence típusát. A kemence formája is megváltozott. A terület nagyobb részén a csonkakúp formájú búbos kemence vált általánossá, melyet padka vett körül, és sok esetben rakott takaréktüzhellyel egészült ki. Csonkagúla formára már csak szűkebb körben készítettek kemencét.20

A kemencéket általában, a falakhoz hasonlóan fehérre meszelték, részben azért, mert így a szoba jelentős részét elfoglaló tömeg - a viszonylag kicsi ablakok mellett — világosabbá tette a helyiséget. Kisebb területen, így Csányban, Nagyrédén színesre festették. Adácson, Abasáron, Boldogon pedig gyakran növényi, illetve figurális díszítést kapott.

20 ENA alapján: Abasár, Szihalom, Nagykökényes.

14