Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTORKÉSZÍTÉS KÖZPONTJAI - Gömör

díszítés a betűk színével egyező, szivaccsal készült „habozás”, melyen zöld hullámvonalak futnak végig. Érdekesség, hogy a betűk szabályos elrendezé­séhez grafitceruzával húzott vonalakat nem tüntették el. Igen harsányak a díszítmények színei is. A profillécek élénkpirosak, a léckeretekkel határolt mezők vörösesbarnák, melyekre a profillécek színével megegyező élénkpi­ros, fehérrel és sárgával kontúrozott virágok kerültek. Még a kulcslyuk vasalata is aranysárga. Az említett másik két láda színvilága és a virágdíszek elhelyezése csaknem teljesen megegyező.252 A különbség talán annyi, hogy ezeknél a virágok na­gyobbak, viszont kevésbé kontúrosak, kidolgozottak. A rózsa például egyetlen piros kör, melyen fehér hullámvonalakkal keltik a szirmok hatását. A nagyobb virágokkal az egyébként is élénk színhatást még tovább fokozhatták. Az eddigi példák az évszámos ládákon keresztül jól illusztrálták a rima- szombati bútor és ezzel együtt a környékbeli falvak lakáskultúrájának a szí­nesedését, az élénkebb színek előretörését. A folyamat betetőzése volt, ami­kor az alapszínben is megjelentek az élénkvörös, vörösesbarna árnyalatok. Erre az alapra is kerülhetett kevésbé színes virágdísz253, de a rimaszombat­ról származó, Északkelet-Magyarország szerte használt darabok többségére nem ez jellemző. A szakirodalomban rimaszombati II. stílusként ismert254 díszítmények gyakorolták a legnagyobb hatást a vizsgált terület lakáskultúrájára. Az alapszín középkék vagy feketével márványozott halványvörös volt. A márványozás, az immár fekete tussal húzott márványminta az első korszak hatását mutat­ja. A fekvő mezőben elhelyezett főmotívumot kétfelé ágazó virágcsokor, majd egyetlen nagy virágbokor alkotta. A szélesebb elterjedést is jól példáz­za, hogy Heves megye déli részén Átányban, a palóc vidéken pedig Mátra- derecskén255 és Mikófalván is használták.256 Ezekről a településekről igen korai, 1838-ból illetve 1839-ből származó datált példányokat ismerünk. Nem állnak sajnos rendelkezésre adatok a rimaszombati ládakészítés volu­menéről. A gyűjteményekben őrzött darabok azt is világossá tették, hogy a szé­lesebb körben kedveidé vált II. stílus időszakában sem kizárólagosan ebben a 252 GMM.E 4861, E 4867. 253 GMM.E 1344. 254 K. CSILLÉRY Klára 1989. 845. 255 NM. 57. 17. 44. 256DIVN. 67. 41. 1. 112

Next

/
Thumbnails
Contents