Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

G. ETÉNYI NÓRA: Végvári karrierek nemzetközi híre

lyát.32 Bár az arcképsorozat mecénása, a magyar indigenátusasal rendelkező II. Johann Christoph Puchaim gróf (1575-1657) saját magyarországi politikai ambícióihoz is fontosnak tartotta a magyar politikai elittel való együttműködés hangsúlyozását33, Wideman magyar megrendelőknek is dolgozott, s az arcképek egy része az 1646-47-es országgyűlésen készült, s feltételezhető, hogy az augsburgi születésű metsző egyes főnemesekkel közvetlenebb kapcsolatba is került, esetleg látogatást is tett Nádasdy Ferenc, a későbbi országbíró birtokain.34 Wideman arcképsorozata a vesztfáliai béke jelentőségét reprezentáló sorozatokhoz kapcsolható mind politikai programját, mint kivitelezési módját tekintve.35 A portrésorozat a nemzetközi nyilvánosság számára is megfogalmazza, hogy az új európai hatalmi egyensúly létrehozása a török elleni nemzetközi összefogásnak is kedvező lehetőséget teremt. Az újabb török háború megindulásakor, 1663-ban Paulus Fürst által Nümbergben kiadott krónikában nemcsak a magyarországi török elleni háborúk történetét foglalták össze, hanem a török elleni küzdelem jeles kortárs szereplőit is bemutatták a Wideman-metszetek kisméretű másolatával, összegzésével.36

A jezsuita egyetemeken magyar főnemesi ifjak által bemutatott tézislapok azt mutatják, hogy nagyon tudatosan jelenítették meg a saját, illetve a család politikai és katonai szerepét, érzékenyen reflektálva a magyar politikai elit udvarban betöltött szerepére, az uralkodó és a rendek közötti viszony változásaira.37

32 Cennerné Wilhelmb Gizella: Widemann-metszetek után készült olajportrék. Folia Archaelogica új folyam Vili. 1956. 169-182. Cennerné Wilhelmb Gizella: Grafikus portrésorozatok Kelet és Nyugat között. In: Magyarok Kelet és Nyugat közt. A nemzettudat változó jelképei. Szerk: Hofer Tamás. Tanulmányok. Bp., 1996. 123-133. Rózsa György: Hírneves magyarok arcképcsarnoka 1652-ből. Elias Wideman rézmetszetei. In: Wideman, Elias: leones illustrium heroum Hungáriáé. Wien, 1652. Hasonmás kiadás Szerk.: W. Salgó Ágnes, a kísérő tanulmányt írta: Rózsa György. Bp., 2004.

33 Várkonyi Gábor: Emlékirat a nádorság ügyében. Irodalomismeret 1995. Június VI. évf. 1-2. száma. 40^47.

34 Buzási Enikő: Nádasdy Ferenc pottendorfi galériájának fennmaradt arcképei és Widemann- portrésorozatok. Művészettörténeti Értesítő L. 2001. 15-30. Rózsa György: Elias Wideman rézmetszet-sorozat és a Westfáliai béke. Adatok a 17. századi portréfestészet történetéhez. Művészettörténeti Értesítő 55 (2006) 259. 264.

35 Rózsa György, 2006. 259—274.

36 App. H. 880. „Türckische und Ungarische Chronica oder kurtze historische Beschreibung aller dem hochlöblichsten Ertz-Haus Oesterreich, auch anderen chritlichen Potentaten...”

37 Galavics Géza: Esterházy László tézislapja (1680) - egy főúri család múlt és jövőképe In: Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok. Művészettörténet - Műemlék- védelem XI. 2002. 269-298.

70