Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

G. ETÉNYI NÓRA: Végvári karrierek nemzetközi híre

sáról meg is jelentetett egy híradást. Az 1596-ban a mezőkerszetesi csatában elhunyt Gablmannt - Istvánffy szerint — Nádasdy Ferencnek is ajánlották mint történetírót.44 Az 1683-as visszatekintés leginkább Mátyás főherceg, a későbbi uralkodó szerepét emelte ki. 1683-ban a párkányi csata és Esztergom visszafoglalásai idején a magyar katonaság török elleni küzdelmének korabeli megítélését befolyásolta Thököly Imre törökkel való felvonulása és a töröknek való hódolás veszélye is túl közeli élmény lehetett.45 (Török táborba küldött bécsi kémek jelentései alapján például részletes leírást tettek közzé Nádasdy Ferenc országbíró fiainak a török táborban való megjelenéséről.)

Nemcsak a török elleni küzdelem, hanem a Habsburg-ellenes mozgalmak tradíciója is megjelent a röplapokon, különösen a Bocskai-felkelés, s a Bethlen-támadás hadi eseményei (sikerei) is hagyományozódtak.

Az 1685-ös táti csata idején azonban már hangsúlyosan megjelenik a török elleni harcoló Pálffyak szerepe még egy bécsi kiadó röplapján is.46 Pálffy Miklós arcképe egy 1686-os győztes hadvezéreket dicsőítő arcképcsarnokba is bekerül, egyedüli magyar főnemesként. A Rákóczi-szabadságharc idején pedig Pálffy János lesz az aulikus magyar főnemes reprezentatív alakja még a Wienerisches Diariumban is.

Folyamatosan, több korszakot átívelően a Batthyány-család török elleni küzdelme jelent meg a 17. századi nyilvánosság előtt a török elleni háború kapcsán. Ebben a sajátos kontinuitásban több tényező is segítette a családot, akik maguk is igen fontosnak tartották a röplapok szerepét. Batthyány gyűjteményben maradt fent Érsekújvár ostromát bemutató röplap, de a Batthyányak török elleni győzelmeit bemutató röplapokat is vásároltak a családi levelezés

44 Thallóczy Lajos: Gabtmann Miklós császári hadi történetíró emlékezete. Történelmi Tár, 1986. 577-645. És Történelmi Tár 1897. 422-438. Istvánffy Miklós: Magyarország története 1490-1606. Fordította: Vidovich Gy. Debrecen, 1971. II. kötet 799. Szabó Péter 1998. 140.

45 Benczédi László: A török orientáció a XVII. századi magyar politikában. Tudományos emlékülés 1983. Szerk.: Német Péter. Vaja, 1985. 27-29. Varga J. János: A túlélés és az árulás határmezsgyéjén. Batthyány Kristóf és Batthyány Ádám az 1683. évi hadjáratban. In: Ezredforduló - századforduló - hetvenedik évforduló Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera köszöntésére. Szerk.: J. Újváry Zsuzsanna Piliscsaba, 2001. 486-504. Czigány István, 2004. 150-152. Varga J. János: Válaszúton. Thököly Imre és Magyarország 1682—1684- ben. Bp„ 2007. 115-124. és 220-224.

46 „Kurzer Entwurff, Was unter Commando Ihrer Durchl. Des Herzogens zu Lothringen, zwischen denen Christlich- und Türckischen Armeen bey Gran den 18. Augusti 1685. sich begeben.” MNM TKCs T 5516 Szalai Béla: Magyar várak és városok, falvak metszeteken 1515-1800.1. kötet. A mai Magyarország. Bp., 2001 I. 66.

73