Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

G. ETÉNYI NÓRA: Végvári karrierek nemzetközi híre

uralkodók és főnemesek mellett az egyszerű végvári katonák hírneve is megjelenik. A magyarországi török háborúk hősei azonban inkább csak a haláluk után jelennek meg vizuális műalkotásokon, mert a hazai művészi gyakorlat leginkább a sírkő műfaját ismerte.27 Az is kitapintható, hogy a végvári katonaság is tudatában van a vitézi kultusz jelentőségének. Tinódi Lantos Sebestyén és Balassi Bálint művei tükrözik leginkább a végvári magyar katonák 16. századi dicsőségkultuszát. A tizenötéves háború időszakában az egyre nagyobb méretű reguláris hadsereg, a birodalmi segélyhadak hosszabb ideig való jelenléte és a végvárrendszer megszilárdulása az egyéni virtusok, vitézi erények hangsúlyozásával szemben a vitézlő rend megváltozó szerepét mutatják.28 A wittembergi történelemszemléletből fakadó a török „Isten büntetése” gondolat is szerepet játszott a végvári dicsőségkultusz megváltozásában.29 Pázmány Péter prédikációinak „Athleta Christi ideálja” a barokk hőskultusz sugallja, melyet Zrínyi Miklós művei fogalmaznak meg a rövid és hosszútávú hírnév igézetében, de a hétköznapokban is átélhető módon.30

A 17. század közepén nemcsak az egyén és a család reprezentációját lehet megragadni, hanem a föméltóságok tudatosan törekednek arra, hogy a török ellen küzdő magyar politikai elit együttes reprezentációja is megnyilvánuljon. A Magyar Királyság politikai súlyának reprezentációját szolgálta a pozsonyi királyi vár Pálffy Pál által irányított felújítása.31 Nádasdy Ferenc országbíró szervezésében és mecenatúrájával közzétett magyar királyok arcképcsarnoka, a Mausoleum a külföldi kortársak számára is könnyen értelmezhetően fogalmazta meg a Magyar Királyság jelentőségét egy aktuális török háború időszakában.

A legszélesebb befogadó közönség számára megfogalmazott módon Elias Wideman rézmetszetsorozata hirdette a magyar politikai elit együttes sú27 Galavics Géza, 1986. 53.

28 Bitskey István: A vitézség eszményének változásai a XVI-XVII. század fordulójának magyar irodalmában. In: Hagyomány... Studia Agriensia 17. 1997. 203-215. Nagy László: A végvári dicsőség nyomában. Bp. 1978. 102-108.

29 Bitskey István, 1997. 208-210. Öze Sándor: Bűneiért bünteti Isten a magyar népet. (Egy bibliai párhuzam vizsgálata a XVI. századi nyomtatott egyházi irodalom alapján.) Bp. 1991.

30 Legújabban: A Zrínyiek a magyar és horvát históriában. Szerk.: Bene Sándor és Hausner Gábor, Bp., 2007.

31 Rózsa György: Magyar történetábrázolás a 17. században. Bp., 1973. Galavics Géza: A művészettörténeti interpretáció lehetőségei. A pozsonyi vár korabarokk uralkodósorozata. Ars Hungarica 13 1985. 53-68. Rózsa György: Paul Juvenel elveszett pozsonyi mennyezetképei. In: Történelem - kép 403-411.

69