Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és mentalitás a végvártörténeti műhely negyedszázados története tükrében

nagy politikai vállalkozása a nemzetközi török elleni háború megszervezé­sére, egyértelműen kitűnt, hogy a védelem különben Istvánffy leírására43 építő történetébe a költő beillesztette saját programját és szervezkedésének mozzanatait. Egyszerre szól 1566-ről és az 1648-1650-es évekről; példákkal szolgál és cselekvésre ösztönöz. Régen felismerték, hogy a szigetvári várkapitány és vitézei sőt az ostrom­ló törökök harci kultúráján átütnek Zrínyi saját korának katonai követelmé­nyei. Klaniczay Tibor kimutatta, hogy a Szigeti veszedelem koncepciója, ka­tonai és erkölcsi értékei a bán legfontosabb hadtudományi munkájában a Vi­téz hadnagyban bőségesen érvényesülnek.44 Perjés Géza pedig hangsúlyozta, hogy Zrínyi a maga 17. századi harci tapasztalatait és elméleti ismereteit ve­títette vissza a szigetvári védelem művészien megformált leírásába.45 Mind­két megközelítésben finom eltéréssel lényegében azonos viszonyítási alap a végvidék hadviselésén kívül, a 17. század követelménye.46 Gyakorlatilag a másfél évszázados küzdelem régi és új gondolkozásmódját sűríti szimboliku­san Szigetvár védelmébe és a védők és ostromlók viselkedési kultúrájába a költő. Tudósít, ahogy életről, halálról, bátorságról, félelemről, létük értelmé­ről vélekedtek, magyarok, horvátok, törökök és tatárok. A Szigeti veszedelem olvasható úgy is, mint a végvári mentalitás modell értékű forgatókönyve. Zrínyi a végvár ostromát két világ kozmikus méretű ütközetévé emelte. De úgy, hogy a 16-17. század változásai ellenére képes a régi értékrend mo­dem tartalmú érvényesítésére. A várkapitány talán legfontosabb beszéde a szigetvári vitézekben, s egyben a költő kortársaiban vállalkozásuk hordere- jét így tudatosította: „Mindenfelől ránk néz az nagy kereszténység.” Vagyis a „kereszténység védőbástyája” toposz megszemélyesített aktualizálásáról van szó. 1648. január 5-én Batthány Adámnak vázolva programját Zrínyi már úgy fogalmazott, hogy a keresztény világ tőlük várja a kezdeményezést, „nagy vízben kell halásznunk, és nagy fába kell vágnunk a fejszénket, az mely ellenségünk romlásával és nagy hírrel dűljön le.”47 A 17. század köze­43 Béníts Péter (kiad): Istvánffy Miklós: Szigetvár ostroma (Tállyai Pál XVII. század eleji fordítása) Bp. 1999. (Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének Textológiai Füzetei 7. és Irodalomismeret 1999/1-2. ) Vö. Istvánffy Históriája i. m. 9. 44 Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. Bp., 1964, 438 kkl. 45 Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora. Második kiadás. 2002. 46 Klaniczay, 1964, 443M44. - Perjés, 2002, 156-161. 47 V/ 24., Zrínyi Miklós válogatott levelei. Válogatta, a szöveget gondozta Bene Sándor, Hausner Gábor. Bp., 1997, 47. 37

Next

/
Thumbnails
Contents