Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és mentalitás a végvártörténeti műhely negyedszázados története tükrében

nagy politikai vállalkozása a nemzetközi török elleni háború megszervezésére, egyértelműen kitűnt, hogy a védelem különben Istvánffy leírására43 építő történetébe a költő beillesztette saját programját és szervezkedésének mozzanatait. Egyszerre szól 1566-ről és az 1648-1650-es évekről; példákkal szolgál és cselekvésre ösztönöz.

Régen felismerték, hogy a szigetvári várkapitány és vitézei sőt az ostromló törökök harci kultúráján átütnek Zrínyi saját korának katonai követelményei. Klaniczay Tibor kimutatta, hogy a Szigeti veszedelem koncepciója, katonai és erkölcsi értékei a bán legfontosabb hadtudományi munkájában a Vitéz hadnagyban bőségesen érvényesülnek.44 Perjés Géza pedig hangsúlyozta, hogy Zrínyi a maga 17. századi harci tapasztalatait és elméleti ismereteit vetítette vissza a szigetvári védelem művészien megformált leírásába.45 Mindkét megközelítésben finom eltéréssel lényegében azonos viszonyítási alap a végvidék hadviselésén kívül, a 17. század követelménye.46 Gyakorlatilag a másfél évszázados küzdelem régi és új gondolkozásmódját sűríti szimbolikusan Szigetvár védelmébe és a védők és ostromlók viselkedési kultúrájába a költő. Tudósít, ahogy életről, halálról, bátorságról, félelemről, létük értelméről vélekedtek, magyarok, horvátok, törökök és tatárok. A Szigeti veszedelem olvasható úgy is, mint a végvári mentalitás modell értékű forgatókönyve.

Zrínyi a végvár ostromát két világ kozmikus méretű ütközetévé emelte. De úgy, hogy a 16-17. század változásai ellenére képes a régi értékrend modem tartalmú érvényesítésére. A várkapitány talán legfontosabb beszéde a szigetvári vitézekben, s egyben a költő kortársaiban vállalkozásuk hordere- jét így tudatosította: „Mindenfelől ránk néz az nagy kereszténység.” Vagyis a „kereszténység védőbástyája” toposz megszemélyesített aktualizálásáról van szó. 1648. január 5-én Batthány Adámnak vázolva programját Zrínyi már úgy fogalmazott, hogy a keresztény világ tőlük várja a kezdeményezést, „nagy vízben kell halásznunk, és nagy fába kell vágnunk a fejszénket, az mely ellenségünk romlásával és nagy hírrel dűljön le.”47 A 17. század köze43 Béníts Péter (kiad): Istvánffy Miklós: Szigetvár ostroma (Tállyai Pál XVII. század eleji fordítása) Bp. 1999. (Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének Textológiai Füzetei 7. és Irodalomismeret 1999/1-2. ) Vö. Istvánffy Históriája i. m. 9.

44 Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. Bp., 1964, 438 kkl.

45 Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora. Második kiadás. 2002.

46 Klaniczay, 1964, 443M44. - Perjés, 2002, 156-161.

47 V/ 24., Zrínyi Miklós válogatott levelei. Válogatta, a szöveget gondozta Bene Sándor, Hausner Gábor. Bp., 1997, 47.

37