Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)
R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és mentalitás a végvártörténeti műhely negyedszázados története tükrében
A lefutott negyedszázad vártörténeti műhelyének legfőbb eredménye abban összegezhető, hogy visszahelyezte a vártörténetet eredeti, korabeli szerves közegébe. Érzékeltette a széles körűen kiterjedt, tágas hálózatot, ami fenntartotta és formálta és amelynek szerves része volt, mert működését is biztosította. A huszonöt év során elkészült tanulmányok összessége ma már érzékelteti a végvárrendszer és végvári társadalom anyagi-szellemi közegét. A végvárak históriája nem csupán kizárólagos hadi történet, hanem mindaz, amit a koraújkorban a vár jelentett: gazdasági, ökológiai egység, hírközpont és információk közvetítője, formálója társadalmának, értelmezője létének. Társadalma befogadja és hordozza a három részre széttört ország és Európa változásait. Eszméiben, tudásában, életérzésében, gondolkozásmódban a sajátos hazai viszonyok között is szerves része Európának. Látásmód, módszer és véleményalkotó igényesség tekintetében a kora-újkori magyarországi végvári jelenség természetszerűen helyezhető el az egyetemes vonulatokban. Ez talán érzékelteti, hogy a mentalitás vizsgálatára a vártörténeti műhely jelentős forrásanyaggal, tapasztalattal s eredménnyel rendelkezik. A következőkben egyetlen mozzanatát, a 17. század felezőjén észlelhető változásról közlünk néhány megfigyelést. Változások és tradíciók „Akarván azért én is az híres-neves magyar nemzetnek végházaiban rendeltetett s pogány török ellenség ellen vigyázó és oltalmazó vitézlő népnek vékony szolgálatommal kedveskednem” — írta Tállyai Pál Elöljáró beszédében Istvánffy Miklós Históriád 1628-1633 között elkészült magyar fordításában.24 Találóan ajánlotta művét a végvári vitézeknek, mert Istvánfify 1622-ben Kölnben megjelent műve illesztette először országos, sőt európai keretekbe a végvárak történelemformáló jelentőségét a két világ, két kultúra harcában. A kor legjobb tudományos szintjén Istvánffy Miklós, a humanista történetíró nagyszabású művében már csak azért is sokat foglalkozik a végvárakkal, s általában a Magyarországon harcoló katonasággal, mert kora felfogásának megfelelően a történelem nála is a hadi események története. Kortörténetet írt, hiszen Padua egyeteme után Szigetvárott ismerte meg a végvári életet, 24 Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt Históriája. Tállyai Pál XVII. századi fordításában. Sajtó alá rendezte: Béníts Péter. Történelmi Források I. Szerkeszti: Kőszeghy Péter. Bp. 2001. 14. 29
