Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

BUBRYÁK ORSOLYA: „In Deo vici” - Kegyesség és reprezentáció Erdődy Tamás (1558-1624) horvát bán müpártolásában

- s talán már ekkor sem függetlenül attól, hogy felvételét kérte a mantovai lovagrendbe. A kinevezési ceremónia - mint tudjuk - 1619 januárjában zajlott, ám könnyen lehetséges, hogy kinevezéséről már 1617-ben folytak tárgyalások. Úgy tűnik, Erdődy már az 1950-es években kapcsolatban volt a matovai udvarral.30

Szent Lőrinc és Szent Sixtus szerepeltetésének aktualitása a kutatás jelenlegi fázisában még nem meghatározható, a kérdés érdemi tárgyalásához további vizsgálatok szükségesek. Fontos azonban megjegyezni, hogy Erdődy rangemelkedésének, horvát báni kinevezésének és első katonai sikereinek időszakában az az V. Sixtus pápa (Felice Peretti) ült Szent Péter trónján, aki nemcsak római városrendezési terveiről híres, hanem arról is, hogy dalmáciai származású családjára való tekintettel fő támogatója volt a horvát nemzet római templomának és zarándokházának.

Nehéz elképzelni, hogy a vizualitás adta reprezentációs lehetőségekre ennyire fogékony egyéniség, mint amilyen Erdődy Tamás volt, ne élt volna már korábban is a képzőművészet eszközeivel. Valóban úgy tűnik, idős korában kifejtett műpártolói tevékenysége messze nem egyedülálló jelenség életművében. Ám korábbi megrendeléseit még nem állította ennyire erőteljesen a személyes hőskultusz kifejezésének szolgálatába, korai müpártolói gyakorlata középpontjában inkább a kegyességi tevékenység állt. Mária szobrot adományozott a trsati (tersatoi) kegyhelynek, Szűz Máriát ábrázoló, festett bőr antependiumot a jászkai (Jastrebarsko) ferences templomnak, alapítványt tett a szomolányi plébániatemplom számára.31

Korai mecenatúrájának - sajnos csak részben fennmaradt szép emléke - a szomolányi várkastély kápolnájának egykori főoltára, Szent Kereszt oltára, mely a rajta olvasható évszám tanúsága szerint 1596-ban készült. 1596-os alapitásúnak mondja a szomolányi várkápolna 1731-es canonica visitatioja is, mely közli a várkápolna oltárán olvasható disztichon szövegét is.

30 Sarzi, 2000. 61.

31 Nadilo, Branko: Nastanak i znacenje utvrde na Trsatu iznad Rijeke, in: Gradevinar 54 (2002) 3. 189; Od svagdana do blagdana. Bárok u Hrvatskoj, Ured. Vladimir Malekovic et al, Kat. Muzej za umjetnost i obrt, Zagreb, 1993. 205. [Stanko Slanicic]', Jedlicska I. 207.

277