Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

OROSS ANDRÁS: Végvárak és a Magyarországon működő kamarák a 17-18. század fordulóján

1. kép. Az 1702-ben lerombolt egri külső vár belső vár felőli oldalán felépített védmü tervrajza. MOL E 286. 1703. No. 280.

A várak ostroma - néhány kivételtől eltekintve, mint pl. Buda, Nagyvárad, Belgrád - sem a nagy seregeket felvonultató, kiterjedt ostromtechnikát alkalmazó hadakkal történt, hanem többször a blokád, az ellenség kiéheztetése vezetett eredményre. Nem véletlen, hogy a Habsburg Monarchia katonai vezetése az első nagy sikerek óta folyamatosan latolgatta annak lehetőségét, hogy a korábban a frontvonalban nagy szerepet játszó várak többségét nem tartja meg, azaz lerombolja.14 Az érem másik oldala, hogy a központi helyen fekvő, stratégiailag fontos várak erődítését szorgalmazták: így nem véletlen, hogy a kamarák katonai jellegű kiadásai között megjelenik a várak erődítése.

14 Több példa is sorolható, ahol ez a koncepció megjelenik. Kanizsa: ÖStA HKA HFU 25. Okt. 1690. (RN 337. föl. 333-344.); Székesfehérvár: uo. 1. Nov. 1690. (RN 338. föl. 15-16.); Érsekújvár: 12. Dez. 1692. (RN 351. föl. 171-172.).

236