Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

OROSS ANDRÁS: Végvárak és a Magyarországon működő kamarák a 17-18. század fordulóján

források a sóértékesítés, a rézbányák és a Rákóczi birtok-komplexumok jövedelmei voltak. Az 1689-90. évi Christoph Seifried Breuner-féle és az 1694. évi Kari Teofil Aichpüchl-féle bizottságok olyan jelentős változásokat vezettek be a kamara életében, mint a számvevőség újjászervezése vagy a külön gabonaügyi számvevőség létrehozása. A Magyar Királyság „második” kamarája a bevételek terén immáron elsővé vált ebben a korszakban és működése többnyire az Udvari Kamara elvárásainak megfelelően zajlott.2

Szintén közvetlenül az Udvari Kamara irányítása alatt működött a Budai Kamarai Adminisztráció, amely szerv illetékessége kiterjedt a töröktől visz- szafoglalt területek igazgatására, tevékenysége pedig meghatározó volt a korszak gazdasági és politikai életében. Létrejötte és működése a magyar rendek és a Magyar Kamara egyik legnagyobb sérelme volt, szinte folyamatosan követelték megszűntetését és álláspontjuk szerint törvényellenes tevékenységének befejezését. A Budai Kamarai Adminisztráció illetékessége a Karánsebes, Gyula, Eger, Esztergom, Érsekújvár, Székesfehérvár, a Balaton, Kanizsa, Dráva folyó vonalán belüli területre terjedt ki. Az új szerv élén az adminisztrátor állt, mellette működött a számvevőség és a pénztári hivatal. A felügyelete alatt lévő vidéki hivatalok közül a századfordulóra kialakult rendszernek megfelelően a fontosabb helyeken ún. prefektusok működtek (Eger, Szeged, Lippa, Pécs), míg a többi helységben kamarai tiszttartók, azaz provi- zorok szolgáltak (Karánsebes, Siklós, Kanizsa, Szigetvár, Baja, Dunaföldvár, Vörösmart, Kaposvár, Székesfehérvár). A prefektus a vidéki kerületek vezetőjeként hasonló jogosítványokkal rendelkezett, mint a Budán székelő adminisztrátor az egész újszerzeményi terület felett. A felsorolt településeken és több más helyen (pl. Újpalánka, Mohács, Szolnok, Érsekújvár, Esztergom) 1686 után újonnan felállított harmincadhivatal is működött.3 Az 1686-1700. évek jö2 A Szepesi Kamara történetére ld. Szűcs Jenő: A Szepesi Kamarai Levéltár 1567-1813. Bp., 1990. (A Magyar Országos Levéltál' kiadványai I. Levéltári leltárak, Kincstári levéltárak 7.), a Szepesi Kamara 1655-1665. és 1690-1694. évi számadásait ill. katonai kiadásait részletesen elemzi: Gross András: A Szepesi Kamara, a Habsburg-pénzügyigazgatás és katonai kiadások a XVII. század második felében. In: Fons 15. (2008) 97-170. (a továbbiakban Oross, 2008.)

3 A szerv történetéről és működéséről részletes monográfia még nem született. Hivataltörténeti ismertetés több is van: Nagy István - F. Kiss Erzsébet: A Magyar Kamara és egyéb kincstári szervek. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai I. Levéltári leltárak 9.) Bp., 1995. 385^125., Fallenbüchl, Zoltán: Die Ofner Kameraladministration. Eine Kriegswirtschaftsverwaltung in Ungam(1683) 1685-1709. In: Die Verwaltung. Zeitschrift für Veraltungswissenschaft. 16. Bd.

231