Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

MÉHES PÉTER: Egy végvár hétköznapjai. Élet a kiskomáromi várban Túrós Miklós vicekapitány (1642-1658) leveleinek tükrében

lyes, mert düledező. A beszámolók alapján a vár 1642-1643-ban általános ja­vítás alá került. A vár karbantartási munkálataira rendelt gratuitus labor igény­be vétele körül gyakran támadtak viszálykodások, mert megtörtént, hogy ha szükség volt ingyen munkára, onnan vitték el a munkásokat, ahol éppen akadt, tekintet nélkül a limitációs törvények intézkedésére. Ilyen esetről olvashatunk 1644-ből Kiskomárom várával kapcsolatban, ahol az ott lévő lovas és gyalog sereg nem hagyta szó nélkül, és kollektive fellépett. Batthyány I. Adámnak a következőkről számoltak be: „ ...Nagyságodat kölleték ilyen dolog felől meg­találnunk, hogy Kis Comar varasi, Galamboki, Karosi és Sámsoni polgárokat az ország ide az ö fölsége végházának szolgálatijára deputálta, és ezek közel lévén, ha csak egy szál karónk az palánk közül ki is dűl, mind télen nyáron egy­aránt csak ezeket kapjuk elő az munkára. Mostan immár az sümegi tiszttartó, nem tudjuk, ha ura akaratjábul-e, ...Sümegre akarják őket palánk karó hor­dásra hajtani... ”.9 10 11 A levélben kérik főkapitányukat, hogy ezt ne engedje meg, mert ha őket Sümegre elvonják, saját végházuk vall kárt. 1645-ben Bessenyei István kapitány arról panaszkodik, hogy a nagy kapu melletti palánk az árokba dűlt.11 A kiskomáromi vár tehát javításra szorult, és lehet, hogy Bessenyei erre pénzt is kapott, mindenesetre a sereg 1646-ban az­zal vádolja a vár kapitányát, hogy „ ...Ládába rakja az bástyák tapaszát... ”.'2 A kiskomáromi várat 1655-ben Túrós Miklós vicekapitányságának ideje alatt, ismeretlen okból, tűzvész rongálta meg. Nem tudjuk, hogy vajon az el­lenség gyújtotta-e fel, vagy véletlenül támadt a tűz, mert ez a kapitány leve­leiből nem derül ki. Azonban ebben az évben Batthyány I. Adámnak Puhán13 volt tárgyalni valója. Erről a megbeszélésről egy magyar és egy német nyel­vű feljegyzés is született. A hatodik pontban a következőkről szerezhetünk tudomást: vármegyékre Íratni, hogy az Kis Komári égett és elrontott épületekhez elegendő fát hordjanak, hogy azt minél hamarább ismét felépít­hessék. ” A puhái úr azonban nem tudott magyarul, ezzel magyarázható a fel­jegyzés német variánsa, mely így hangzik: „Denen Spanschafften 9 1641. március 10. Kiskomári vitézlő sereg levele Batthyány I. Adámnak. Idézi: Iványi, 1958. 9. 10 1644. június 20. Kiskomári vitézlő sereg levele Batthyány I. Adámnak. Idézi: Iványi, 1958. 9. 11 Iványi, 1958.9. 12 1646. szeptember 2. A kiskomári vitézlő sereg levele Batthyány I. Adámnak. Idézi: Iványi, 1958. 9. 13 Ma: Buchheim, Ausztria 215

Next

/
Thumbnails
Contents