Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)
MÉHES PÉTER: Egy végvár hétköznapjai. Élet a kiskomáromi várban Túrós Miklós vicekapitány (1642-1658) leveleinek tükrében
lyes, mert düledező. A beszámolók alapján a vár 1642-1643-ban általános javítás alá került. A vár karbantartási munkálataira rendelt gratuitus labor igénybe vétele körül gyakran támadtak viszálykodások, mert megtörtént, hogy ha szükség volt ingyen munkára, onnan vitték el a munkásokat, ahol éppen akadt, tekintet nélkül a limitációs törvények intézkedésére. Ilyen esetről olvashatunk 1644-ből Kiskomárom várával kapcsolatban, ahol az ott lévő lovas és gyalog sereg nem hagyta szó nélkül, és kollektive fellépett. Batthyány I. Adámnak a következőkről számoltak be: „ ...Nagyságodat kölleték ilyen dolog felől megtalálnunk, hogy Kis Comar varasi, Galamboki, Karosi és Sámsoni polgárokat az ország ide az ö fölsége végházának szolgálatijára deputálta, és ezek közel lévén, ha csak egy szál karónk az palánk közül ki is dűl, mind télen nyáron egyaránt csak ezeket kapjuk elő az munkára. Mostan immár az sümegi tiszttartó, nem tudjuk, ha ura akaratjábul-e, ...Sümegre akarják őket palánk karó hordásra hajtani... ”.9 10 11 A levélben kérik főkapitányukat, hogy ezt ne engedje meg, mert ha őket Sümegre elvonják, saját végházuk vall kárt. 1645-ben Bessenyei István kapitány arról panaszkodik, hogy a nagy kapu melletti palánk az árokba dűlt.11 A kiskomáromi vár tehát javításra szorult, és lehet, hogy Bessenyei erre pénzt is kapott, mindenesetre a sereg 1646-ban azzal vádolja a vár kapitányát, hogy „ ...Ládába rakja az bástyák tapaszát... ”.'2 A kiskomáromi várat 1655-ben Túrós Miklós vicekapitányságának ideje alatt, ismeretlen okból, tűzvész rongálta meg. Nem tudjuk, hogy vajon az ellenség gyújtotta-e fel, vagy véletlenül támadt a tűz, mert ez a kapitány leveleiből nem derül ki. Azonban ebben az évben Batthyány I. Adámnak Puhán13 volt tárgyalni valója. Erről a megbeszélésről egy magyar és egy német nyelvű feljegyzés is született. A hatodik pontban a következőkről szerezhetünk tudomást: vármegyékre Íratni, hogy az Kis Komári égett és elrontott épületekhez elegendő fát hordjanak, hogy azt minél hamarább ismét felépíthessék. ” A puhái úr azonban nem tudott magyarul, ezzel magyarázható a feljegyzés német variánsa, mely így hangzik: „Denen Spanschafften 9 1641. március 10. Kiskomári vitézlő sereg levele Batthyány I. Adámnak. Idézi: Iványi, 1958. 9. 10 1644. június 20. Kiskomári vitézlő sereg levele Batthyány I. Adámnak. Idézi: Iványi, 1958. 9. 11 Iványi, 1958.9. 12 1646. szeptember 2. A kiskomári vitézlő sereg levele Batthyány I. Adámnak. Idézi: Iványi, 1958. 9. 13 Ma: Buchheim, Ausztria 215
