Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

KENYERES ISTVÁN: Végvári karrierek: udvarbírák, ellenőrök, élésmesterek

egy végvári gyalogos katona fizetése hagyományosan havi 2 Ft, míg a huszároké 3 Ft, azaz éves szinten mindössze 24-36 Ft volt, egy tekintélyesebb nemesnek kijáró végvári fizetés, azaz 3-6 ló tartására havi 15-30 Ft-ot, azaz éves szinten 180-360 Ft-ot tett ki. Az 1200-1500 Ft-os éves udvarbírói/ad- minisztrátori fizetések pedig kitettek egy, a közepesnél alig kisebb nagyság- rendű uradalom éves jövedelmét is. Az ellenőri fizetések ennél szinte egy nagyságrenddel kisebbek voltak, de a nagyobb uradalmakban így is 200-400 Ft fizetést húzhattak a contrascribá-k, ami az általuk ellenőrizni hivatott udvarbírók, adminisztrátorok fizetésének negyede-hatoda volt mindössze. Komáromban például még ennél is kevesebbet: csupán az udvarbírói fizetés tizedét kaphatta meg az ellenőr. így nem véletlen, hogy az ellenőri karrierek között szép számmal találunk példát arra, hogy igyekeztek az ellenőri tisztségüket udvarbíróira váltani. Az élésmesteri fizetések kapcsán az udvarbíróihoz hasonló szórást tapasztalunk: az egri élésmester közel 1000 Ft-os fizetésétől a szatmári élésmester majd 700 Ft-os fizetésén át a győri és komáromi élésmesterek 400 Ft körüli fizetéséig. Mindenesetre az élésmesterek is a jobban fizetett tisztségek közé tartoztak és mint a korábbiakban bemutattuk, ezen a pályán, szemben a magyarokkal és a magyarországi német ajkúakkal, döntően Ausztriából érkezett szerencsét próbáló tisztviselőket találunk, akinek egy magyarországi végvári szolgálat kitörési lehetőséget kínált.7

A fizetések mellett a hivatalviselés másik motivációs tényezője a birtokszerzés lehetősége volt. Ennek kapcsán az alábbi, egyenlőre meglehetősen hiányos táblázatot állítottam össze, ugyanis a birtokszerzések módszeres vizsgálata még hosszas kutatásokat igényelnek. Mindenesetre jól látható, hogy Eger várában volt érdemes leginkább tisztséget vállalni, itt nyílt a legtöbb lehetőség birtokszerzésre: 13 egri tisztségviselő (akik közé nem számítottam be a püspöki udvarbíróságot is viselő Dobó Istvánt, aki kiemelkedő karrierje és birtokszerzései révén a nagybirtokosok mágnások szűk elitjébe került) több mint 100 birtokot szerzett, átlagosan egy tisztviselő tehát 8,5 birtokot szerzett egri karrierje során.8 A többi vizsgált vár: Érsekújvár, Szatmár és Szendrő esetében egyenlőre csak azt érdemes megállapítanunk, hogy itt is volt lehetőség birtokszerzésre és a tisztviselők ezekben az esetekben többnyire jelentős, egri szinten mérhető adományokhoz jutottak (átlagosan 8-9 birtokhoz).

7 Élsémesteri karrierekre ld. Kenyeres, 2008/1. 217-220.

8 Az egri tisztviselők részletes archontológiáját és birtokszerzéseiket lásd. Sugár, 1993-94 és Kenyeres, 2006.

204