Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

FELD ISTVÁN: Ágyúvédőművek a 16. század első fele erődítményépítészetében

emelt erődítések általában a fő támadási iránynak megfelelően, a leginkább védendő szakaszon helyezkedtek el, belül zárt, többszintes, általában boltozott építmények voltak, melyekben nagyszámú löveget lehetett elhelyezni. Nagy hatósugarú, de ugyanakkor a támadóknak kiváló célpontot is jelentő építményeknek számítottak.

Talán az egyik legkorábbi ide sorolható emlék Trencsén várában épült. Az U-alaprajzú Je- remiás-torony a jelentős Mohács előtti Szapolyai-rezidencia délkeleti, hegy felőli oldalának védelmét szolgáló falrendszer központi eleme volt. Ugyanakkor az eléje kinyúló, már a várárokban elhelyezkedő, három- negyedköríves alaprajzú Malom-torony tényleges megneve- , ,,, .

, 11. kép. A trencseni (Trencin) var alaprajza az építési

zése, tipológiai besorolása is periódusokkal. Alul az ágyútorony (A) és az előretolt problematikus — itt Ugyanis védőmű. (B) (Miroslav Plaéek-Martin Bóna után) egy speciális előretolt védőműről van szó, mely egyedülállónak tűnik a hazai várépítészetben. Sajnos, ma még nem dönthető el, hogy ezek az építmények a késő középkori főúri székhely védelmére épültek-e, vagy csak azt követően emeltette őket Ferdinánd vagy későbbi magánbirtokosai, hogy Katzianer 1528-ban ostrommal elfoglalta a várat37. Az ismert régészeti források közzététele és a Mohács utáni birtokosok levéltári anyagának feldolgozása nélkül tehát aligha határozható meg e védőmürendszer hadtörténeti jelentősége.

37 A vár építéstörténetéről nem áll rendelkezésünkre modem építéstörténeti feldolgozás, lásd erre Feld, 2004. 75-76., továbbá legújabban: Miroslav Placek-Martin Bóna: Encyklopédia slovenskÿch hradov. Bratislava, 2007. 308-312. további irodalommal.

187