Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

FELD ISTVÁN: Ágyúvédőművek a 16. század első fele erődítményépítészetében

közé, s ha nem, akkor minek nevez­zük? Korát mindenesetre a 16. század első felén belül még nem sikerült pontosabban meghatározni26. Ezzel szemben egyértelműen Sza- polyai János 1530-as évekbeli építke­zéséhez köthető a korábban már em­lített (s tévesen majd egy évszázaddal korábbra keltezett) budai déli nagy­rondella, melyet azonban a kapuval való kapcsolata miatt a kutatók egy része ugyancsak barbakánnak tart27. Ekkor a budai városerődítés több más sarokpontján is került sor rondellák és további, a falak oldalazását is lehető védőművek emelésére. Ezekről azon­ban még nincsenek biztosabb ismere­teink, hasonlóan Palota, bizonyára ugyancsak a 16. század első feléből származó, ma csupán Giulio Turco felméréséből ismert, s talán ásatásokkal még feltárható kerek illetve félkörös erődítményeihez.28 A klasszikus rondella egy belül nyitott - néha földfeltöltéssel ellátott - általában alacsonyabb, félköríves, (ágyú)lőrésekkel rendelkező védőmű, me­lyet általában az erősségek veszélyeztetett sarokpontjain emeltek. Itáliában már a 15. században kedvelt volt, de alkalmazásának hazai kezdetei nem is­mertek. Mindenesetre Tata északnyugati sarokerődítménye Winkler Gusztáv 3. kép. A pécsi püspökvár délnyugati barbakánja (a szerző felvétele) 26 Éri István: Nagyvázsony. Budapest, 1969., valamint újabban Búzás Gergely megjelenés előtt álló tanulmánya a Magyar Nemzeti Múzeum „Reneszánsz látványtár” címet viselő ki­állítása katalógusában. 27 A kiterjedt újabb irodalomból: Végh András: Adatok a budai palota Zsigmond-kori kapui­hoz. In: Castrum Bene 2/1990. Budapest, 1992. 124—131., Uö: A középkori várostól a tö­rök erődig. In: Budapest Régiségei XXXI. (1997) 295-310., Búzás Gergely: Gótika és ko­ra reneszánsz. Magyar építészet 2. Budapest, 2001. 182. 28 Mindezekre: Feld István: A magyarországi építészet Szapolyai János korában. In: Tanul­mányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről. Studia Miskolcinensia 5. Miskolc, 2004. 72-74., 75., további irodalommal. 182

Next

/
Thumbnails
Contents