Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)
FELD ISTVÁN: Ágyúvédőművek a 16. század első fele erődítményépítészetében
STUDIA AGRIENSIA 27, 2008 Feld István ÁGYÚVÉDÖMŰVEK A 16. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK ERŐDÍTMÉNYÉPÍTÉSZETÉBEN Tévhitek, kérdések, kutatási feladatok Egy, az életpályákkal és a társadalmi mobilitással foglalkozó végvári konferencián kézenfekvő lenne, hogy a törökellenes harcok időszakának építészeti hagyatékát vizsgáló kutató a kor erődítései tervezőinek pályafutását, eredetét, működésük színterét tekintse át. Ez számos esetben — így elsősorban az Itáliából a magyarországi hadszíntérre érkezett hadmérnökök vonatkozásában - méltó feladat is lenne, mint erre Ottavio Baldigara munkásságának feldolgozásával néhány éve Domokos György kiváló példát is mutatott1. A hazai szakirodalmat olvasva azonban úgy tűnik, hogy a kutatás mintha elfelejtkezne arról, hogy a bástyákkal jellemezhető ún. olasz rendszerű várépítészet mellett - itt a magam részéről inkább erődépítészetről szólnék -, sőt, inkább azt megelőzően, főként a 16. század első felében is alkalmaztak hazánkban a tűzfegyverek elterjedésének hatására különböző ágyúvédmüveket, melyek azonban - nem annyira a korabeli szóhasználat1 2, hanem inkább a mai szakterminológia szerint - aligha sorolhatóak a bástyák kategóriájába. Sajnos, ezek építői név szerint szinte (még?) teljesen ismeretlenek előttünk3, ahogy 1 Domokos György: Ottavio Baldigara. Egy itáliai várfundáló mester Magyarországon. Budapest, 2000. 2 A „bástya” megnevezés alatt a forrásokban számos esetben középkori tornyokkal találkozunk. Sajnos, a terminológia kérdéskörének beható elemzésével még adós úgy az európai, mint a magyar vártörténeti kutatás! 3 A kevés, név szerint is azonosítható korai „várépítőmester” közé tartozik a Perényiek szolgálatában működött Alexander Vedani, akit azonban nem annyira közvetlen források, hanem egy 1560. évi kiváltságlevél, további főként saját, 1571. évi kérvénye alapján tart a kutatók egy része - véleményem szerint nem teljesen megalapozottan, sokkal inkább a hiányos 175
