Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

SARUSSI KISS BÉLA: Német katonák a 16. századi magyar végvárakban. A végvárakban állomásozó német katonák származási helye, motivációik

Daniel Rössel zsoldos 1551-1565 között biztosan a várban szolgált. Mathias Fischer zsoldos 1569-ben tűnik fel először,39 mint a kapitány szolgája; harminc évvel később, 1599-ben a tizedszedésben vett részt.40 Mathias Mitterspacher zsoldos, később puskamüves, neve először 1578-ban tűnik fel (aláírása „Maths Mitterspacher”), ekkor még egyszerűen zsoldos („miles stipendarius”), de 1600- ban már „kriegsdienstman und Püchsenmaister alhie auf Murán”;41 1604-ben szintén puskaművesként említik egy mustrajegyzékben.42

Azonban az összes murányi zsoldos közül a legtöbbet egy Flans Haufensteiner nevű katonáról tudunk, aki több évtizeden keresztül, csaknem minden évben részt vett a gömöri tized beszedésében, majd a vártól nem messze lévő új palánknak lett parancsnoka, az 1570-es évek közepe táján. Karrierjének elindítója Maskó Menyhért murányi prefektus volt, aki távozásakor még azt is javasolta a Haditanácsnak, hogy növeljék meg a zsoldját.43 Az emelést biztosan megkapta, sőt úgy tűnik, hogy az új prefektusnál is bizonyította rátermettségét: tőle telket kapott Murányban, sőt a telekkel együtt kiváltságot sör- és bormérésre44 (ezt viszont Hans Jakob von Rottal, 1602-től Murány zálogbirtokosa, nem ismerte el). Haufensteiner később szép nyugdíjat harcolt ki az uralkodónál: a vár 1603-as mustrajegyzéke szerint 7 rFt 30 kr fizetéssel szerepelt a vár katonái között,45 amely összeg magasabb, mint bármely más, nem tiszti fokozattal rendelkező katonáé, de annál a 6 rFt-nál is, melyet neki 1599-ben, még 50 éves katonai szolgálata jutalmául állapítottak meg.

Kérvényeiből megtudhatjuk, hogy nemcsak a török, hanem a Bebekek ellen is harcolt, később pedig a hozzá beosztott vend drabantok és más katonák élén a polonkai palánkban szolgált, illetve az adókat szedette be. Bár még 1599-ben is részt vett a tizedszedésben, akkor már inkább írástudása és helyismerete, semmint vitézsége miatt tarthattak rá igényt, utoljára 1609 júliusában hallatott magáról.

39 Magyar Országos Levéltár (MÓL) Magyar Kamara Archívuma (MKA) E 554 Föl. Lat 1275. 564.

40 MOL MKA E 159 Gömöri tizedjegyzék 1599/5. fűz. Gabonakilenced-jegyzék az uradalomról. Murány, 1599. december 21. és 1599/8. fűz. Gabonatized-jegyzék Ratkó-völgyről. Mindkét jegyzéket Ambrosius Schenck tizedessel és Hans Haufensteinerrel közösen készítette. Fischer és Haufensteiner zsoldosok „kriegsdienstleute”.

41 Uo. Gömöri tizedjegyzék 1600/7. fűz. föl. 198-210.

42 ÖStA HKA HFU RN 84 Konv. 1604 Mai föl. 488r-v.

43 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 175. föl. 199r. 1584. január 21.

44 ÖStA HKA HFU RN 79. Konv. 1603. Juli. Pozsony, 1596. március 7.

45 ÖStA HKA HFU RN 84 Konv. 1604. Mai föl. 488r-v. Musterregister.

132