Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)
SARUSSI KISS BÉLA: Német katonák a 16. századi magyar végvárakban. A végvárakban állomásozó német katonák származási helye, motivációik
időszakával foglalkozó — tanulmányában kijelenti, hogy a sok és jó fegyver önmagában még nem elég, azt jól is kell forgatni, ezért „a katonák képzettségének, kiképzettségének kérdéséhez, amit nem kis mértékben határozott meg, hogy hol toborozták őket. Forrásaink szerint a katonafogadás a német- alföldi végvidéken, a spanyol király birtokain kívül, Lotharingiában és Burgundiában is folyt.”10 11 A Habsburg adminisztráció pedig annak ellenére igyekezett az említett területekről toborozni - különösen a vallonokat -, hogy saját területén hatalmas zsoldos kínálat volt. A további alapkutatások szükségességének hangsúlyozása után azonban kijelenti, hogy az szinte bizonyosnak látszik, hogy „a német gyalogság — bármilyen rossz is volt nálunk a híre - nem teljesen gyakorlatlan csapatokból állt. Több adat sejtetni engedi ugyanis, hogy valamiféle egyéni és kötelékkiképzés igenis folyt a német egységekben.”11 Mindezek igazolására egy 1570. évből származó rendtartást és Schwendi kb. ugyanezen időből származó, de csak 1593-ban megjelenő elméleti munkáját idézi. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy a forrásokban mivel szembesülünk. Tény, hogy a Habsburg központi szervek és tanácsadóik sokkal inkább megbíztak a német származású katonákban, mint magyar társaikban. Talán elegendő itt ebben a tárgyban Lazarus Schwendi véleményét idézni, aki az 1577-ben, Bécsben tartott haditanácskozáson fejtette ki, hogy minden fontos helyre német katonákat kell helyezni.12 A német katonák magyarországi jelenlétének megértéséhez először is a korabeli német nyelvterületek demográfiai helyzetét kell figyelembe vennünk. A viszonylagos túlnépesedés a társadalom szinte minden rétegében kitermelte azt az „embermennyiséget”, amely végül is a magyar végeken talált „munkát” és kenyeret. A változások először a Német-római Birodalom nyugati területein kezdődtek, de fokozatosan kiterjedtek az észak- és keletnémet területekre is. Svájc és a mai Ausztria területén is hasonló folyamatokat figyelhetünk meg. Svájcban a túlnépesedés kissé korábban jelentkezett: 1500 10 Kelenik József: A hadügyi forradalom hatásai Magyarországon a tizenötéves háború időszakában. Tények és megjegyzések a császári hadsereg valódi katonai értékéről. 91. In: 103. (1990:3) Hadtörténelmi Közlemények 85-95. A szöveghez tartozó jegyzetben egy 1597-ben keletkezett forrásra hivatkozik. 11 Uo. 12 Geöcze István: Hadi tanácskozások az 1577-ik évben. 528. In: Hadtörténelmi Közlemények 7 (1894) 502-537, 647-673. 117
