Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

HORN ILDIKÓ: Magyar végvári tisztek erdélyi karrierlehetőségei a 16. század második felében

STUDIA AGRIENSIA 27, 2008 Horn Ildikó MAGYAR VÉGVÁRI TISZTEK ERDÉLYI KARRIERLEHETŐSÉGEI A 16. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN Az Erdélyi Fejedelemség kialakulásának hosszas folyamata a politikai elit nagyarányú vérfrissítésével járt együtt. Szinte minden Erdély történetével foglalkozó összefoglaló mű és archontológiai munka utalt az újonnan bete­lepülők jelentőségére. Az már az interpretációtól függött, hogy ezen belül pozitívnak vagy inkább negatívnak ítélték meg, és hogy mekkora jelentősé­get tulajdonítottak a folyamatnak. Ezek a munkák egyes kiemelkedő egyéni­ségek példája mellett elsősorban a Partium és Erdély összekapcsolódásának hatását, a partiumbeliek túlsúlyát emelték ki. Ez azonban nem azonos az át­települők kérdésének vizsgálatával. A korábban egymástól elkülönülő Partium és a szűkén vett Erdély 1541-től együttesen képeztek egy új államot, s az aktuális erőviszonyoktól függött, hogy ennek keretei közt éppen melyik terület elitje játszott hangsúlyosabb szerepet. A magyar királyságból és más külföldi államokból áttelepülők indítékainak, karrierjének és hatásának mi­nél több szempontra kiterjedő, szisztematikus vizsgálata még nem történt meg. Előadásom ebből a nagy feladatból - a konferencia tematikájához il­leszkedve - csak egy részletkérdéssel kíván foglalkozni, az erdélyi katonai elitnek a magyar végvárakhoz kötődő gyökereit igyekszik feltárni. A formálódó új állam a saját politikai, adminisztratív, és katonai infrastruk­túrájának kiépitése során jelentős szívóhatást gyakorolt a környező területek­re. Ez a fogadókészség katonai területen is igen erőteljesen jelentkezett, mivel Erdélyben nem nevelődhetett ki a török elleni harcokban megedzett, tapasztalt katonaréteg, amelynek a hiánya leginkább az észak-keleti várháborúk idején mutatkozott meg. Ez magyarázza azt a nyitottságot és a sokkal jobb karrierle­hetőségeket, amelyekkel Erdély urai az áttelepülő katonákat fogadták. A magyar végváriak Erdélybe telepedése több szálon és több idősíkban zajlott. A legtöbb esetben kikényszerített, de mégis egyedi és spontánmód 99

Next

/
Thumbnails
Contents