Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

KATONAI HAGYOMÁNYŐRZÉS A 21. SZÁZADBAN - PÁVAY TIBOR: Lovagi kultúra, lovagi kéziratok

Hasonló a jelentése a francia ’chevalier’ szónak. (Eredetében a latin ’caballus’-ra megy vissza, ebből lesz az ófrancia ’cheval’ — ’ló’ jelentésben; s ebből képződik a francia ’chevalier’ — ’lovas’ értelemben). Az angolban a ma használatos s eltérő gyökerű ’knight’ mellett szintén használatos a franciából átvett ’chevalier’ (pusztán kiejtésbeni különbség regisztrálható). De ugyanazon latin gyökre megy vissza az olasz ’cavalière’, és a spanyol ’caballero' is. A németben a ’Ritter’ szó szerint ugyancsak lovast jelöl.

Régebbre tekintve ott van aztán az angol ’knight' szó, mely az angolszász (avagy óangol) 'cniht'-bői ered. Eredetileg a szó ’fiú’-t, ’szolgáló’-t jelent. Bár maga a szó gyöke elsőre nem egyértelmű miképp is kötődik a lo- vagsághoz, azonnal érthetővé válik, ha a lovagi szolgálatra, s még inkább a germán, szász törzseknél már a római korból kimutatható tapasztalt harcos iránt a fiatal harcos jelölttől a tanítás végett elvárt szolgálatra, viszonyra, a 'comitatus'-ra utalunk.22 23 Sokan ebben a kapcsolatban s az ifjú ünnepélyesen harcosok közé fogadásában látják a későbbi, egyház által klerizált lovagi beavatási rítus alapjait. Mindenesetre a fegyvemök-lovag kapcsolat gyökereit

22 Ugyan már az Árpád-korban is megjelennek lovagi elemek a magyar kultúrában. Ezt természetesen nagyban elősegítette más, a lovagi intézményt már szervesen inheráló királyságokból származó lovagok Magyarországi megjelenése. (Az ismert német és olasz hatáson, a megtelepült lovagrendeken, valamint a keresztes háborúk Magyar Királyságon átvonuló nemzetközi seregén túl olyan esetekre is figyelnünk kell, mint mikor pld. II. István Bizánc ellen 700 frankot fogadott fel, stb.) Ugyanakkor egyes forráspéldák egyértelművé teszik hogy a lovagi kultúra szerves meggyökeresedéséről semmiképp sem beszélhetünk a 14. sz. előtt. „Az Ardád-korbcm...a fegyverzet mellett a lovagi szentek tisztelete is meghonosodott. A magyar királyi udvarban 1199-től kis számban ugyan, de feltűntek udvari lovagok (aulae milites), 1235-től pedig királyi apródok (aulae iuvenes) is. A lovagi élet szertartásai azonban jórészt idegenek maradtak. 1264-ben Pozsony közelében került sor IV. Béla fiának, Béla hercegnek és Ottó brandenburgi őrgróf leányának lakodalmára, amelyen a vendég magyar vitézek között pánik tört ki, amikor az osztrákok a csoportos lovagi torna egyik fajtáját, az ún. buhurtot akarták játszani. A Magyarországon ismeretlen tornajátékot eleink provokációnak vélték. " Veszprémy László: A magyar hadtörténet fényes lapjai - Hadszervezet az Árpád-házi királyok alatt. In: Múlt-kor/ Rubicon 1995/5.

23 Ennek frank és római párhuzamaira Gies is rámutat. Ld. in.: Gies: i.m.:ll.o. A megkésett feudális fejlődésen túl ebből érthető majd meg későbbi fejleményként a németeknél a lovagi 'Dienst' megszilárdulása. (Különösen az Ulrich von Liechtenstein által fémjelzett ’Frauendienst’. Ld. in: Ulrich von Liechtenstein: The Service of Ladies, translated by J.W. Thomas, UK: Boydell & Brewer Ltd, 2004. Német kiadásban: Uö: Frauendienst, ed. by K. Lachmann, 1841 (reprint 1974). Valamint U. Peters: Frauendienst, 1971.

131