Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - POLGÁR MARIANNA: „A kóbor lantos nyughelye” - A helytörténeti kutatások historiográfiai vázlata

Hasonlóan vélekedett Naszádos István jeles helytörténeti kutató és tanár, aki a helyi kutatókra hivatkozva állította, hogy a 19. század végi cigányteme- tő a 16. században a várkastély temetője volt. A temetőt azonban a 19/20. század fordulóján felparcellázták, családi házak épültek a sírok helyén. „De a sírkő — ha darabokban is — lehet, hogy ott lapul valamelyik ház fundamentumában.”18 Egyik újabb megvilágítást ígérő elemzésében Aradi Péter a Vasi Honismereti Közleményekben „Tinódi sírjának hollétéről” című tanulmányában lehetségesnek tartja, hogy a költő nyughelye több sári atyáéval együtt a jelenlegi templom alatt van. Aradi kiemelten írott forrásokból és nyelvi tényekből jut új megközelítésre.

A források közül hivatkozik uralkodói törvényekre a középkorból, melyek előírták a templom mellé temetést. „A törvényes intézkedés érvényben volt szerinte a 16. század közepén is, ennélfogva Tinódit nem temethették el másutt, mint a templom térségében.”19 Egyéb írásos emlékekre hivatkozva kiemeli azt is, hogy egy 1519-es birtokösszeírásban szerepelt Sárban egy kápolna és egy templom is. Okleveles adatok vannak arra vonatkozóan is, hogy világi papok, de szerzetesek is tevékenykedtek itt. Tényként állapítja meg a szerző cikkében azt is konklúzióként, hogy „működtek Sárban ’atyák’, szerzetesek, akiknek hamvai mellé Tinódit eltemethették.”20 Nyelvi tények felsorakoztatásánál Aradi Péter a Nádasdy Tamáshoz írt Pemesvith levél latin nyelvű szövetéből indul ki és azt elemezve arra a következtetésre jutott, hogy Tinódi a jelenlegi Sárvárhoz tartozó Sári templom alatt vagy egészen a közelében kapott végső nyughelyét. Hivatkozik canonica visitációk jegyző- könyvi utalásaira, de ezek későbbi adatok a sári templom körüli temetkezésekre. Ezért szerintem „Tinódi emlékét jogosan hirdeti emléktábla a templom falán”21, azt hogy a körülötte elporladt temetőben alussza örök álmát a Mohács utáni Magyarország vándorpoétája, Tinódi Sebestyén.

18 Naszádos István több cikke és tanulmánya is foglalkozott e kérdéssel - Tinódi rövid életrajza és énekeinek történeti háttere. In: Tinódi emlékkönyv. 1956. Hol keressük Tinódi Sebestyén sírját? = Honismereti Híradó 59. Sárvár, 1968.

19 Előszó. In. Tinódi emlékkönyv, 1956. 69.

20 Uo. 70.

21 Aradi Péter: Tinódi sírjának hollétéről - új megvilágításban. In: Vasi Honismereti Közlemények 1991/1. 69.

65