Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - POLGÁR MARIANNA: „A kóbor lantos nyughelye” - A helytörténeti kutatások historiográfiai vázlata

dezni vélték? Vagy a vár közvetlen közelében, az ún. „cigánytemetőben”, amely ma már nincsen meg, de amelyben öreg sárvári lakosok - ahogy maguk mesélték — még sírkövét is látták?

A sárvári vár és Tinódi emlékműve a várkertben

Ez ma már nehezen eldönthető kérdés és nem is lényeges.”

„Lényeg az a kis koszorú, melyet sári lakosai helyeztek el az ünnepségen Tinódi emlékezetére. Ez a kis koszorú azt mutatja, hogy Tinódi emléke élő.16

A megállapítás ma is időszerű, függetlenül attól, hogy az elmúlt évtizedekben is újra és újra foglalkoztatta Tinódi nyughelye a helytörténészeket. Békefi Antal ugyan zenetörténeti megközelítésben foglalkozott az 1960-as években Tinódival, életútjának utolsó időszakáról mégis kiemelte, hogy a sárvári vár híres orvosának, Szegedi Kőrös Gáspárnak medicinái nem tudták talpra állítani a betegeskedő énekmondót. Békefi szerint utolsó perceiben is mellette volt a vár tiszttartója, Pemesvith György. A korábbi véleményeket összegezte Tinódi nyughelyével kapcsolatban is „Az ásatók a sári templom kriptájában vélték megtalálni maradványait, a sárvári öregek viszont azt állítják, hogy még a sírkövére is emlékeznek, mely a ’cigánytemetőben’ állt, a vár közvetlen közelében. Ott nyugszik valahol a sárvári vár környékén. Hogy hol van pontosan eltemetve, azt eddig még nem sikerült kétséget kizáróan megállapítani”.17

16

17

Horváth-Naszádos: 1956. Előszó, 4.

Békefi Antal: A vasi várak zenei élete a török megszállás idején 1526-1686. Vasi Szemle,

1965/4. 530.

64