Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - POLGÁR MARIANNA: „A kóbor lantos nyughelye” - A helytörténeti kutatások historiográfiai vázlata

zártnak látszik, hogy a most feltártnál régibb temetőrészre lehessen a templom körül találni” Nem éppen hízelgő sorait azzal zárta: „További sírokat bolygatni néhány rozsdás csizmapatkó vagy pityke kedvéért szükségtelen lenne”.13

A vasvármegyei Kultúregyesület főtitkára 1934 szeptemberében azzal a kéréssel fordult Eőry Vilmos községbíróhoz, hogy egy a sári templom falára már korábban elkészített emléktábla elhelyezésére és egy ünnepség megtartására adjon engedélyt. Azt írja: „Az emléktábla készen is van, de egyrészt az Önök által készített emlékmű ünnepségei, másrészt a Tinódi nyugvóhelye körül támadt vita hátráltatta a Faludy Ferenc Társaság vezetőségét elgondolása kivitelében”.14

Az ásatások eredményétől függetlenül a sári templom szentélyének külső falán található ma az az emléktábla, melyet Rumi Rajki László szobrász- művész készített. A karddal, lanttal díszített kőtábla szövege szerint: „E templom körül elporladt temetőben piheni örök álmát Tinódi Lantos Sebestyén, a mohácsi Magyarország vándor poétája. Hálás kegyelettel a Szombat- helyi Faludi Társaság 1935.

Tinódi emlékét legközelebb 1956. január végén ünnepségsorozattal idézte fel Sárvár illetve Vasvármegye.

Az emlékülés anyagát összefoglaló Tinódi emlékkönyvben Klaniczay Tibor is a gyakran idézett Nádasdyhoz írt sorokat emelte ki: „Tinódi Sebestyén megvetvén újabb értelmezésben megunván ezt a halandó muzsikát, elment a menybéliekhez, hogy ott az angyalok között sokkal jobbat tanuljon... Haldokolva rám parancsolt, hogy én se maradjak itt soká, hanem gyorsan kövessem őt, hogy én is megtanulhassam az égi muzsikát.”

Kassán élő családjától távol Sárváron fejezte be pályafutását, akinek munkássága, emberi és írói helytállása mellett, meghatározó szerepet játszott irodalmunk fejlődésében.15

1956-ban az emlékkönyv előszavában azt olvashatjuk:

„Biztosnak látszik, hogy Tinódi Sárváron hunyta le örök álomra szemeit. Más kérdés az, hol van a híres krónikás eltemetve. Ott-e mint sokáig gondolták, a sári templom kriptájában, ahol az ásatók még maradványait is felfe13 VaML Sárvár nagyközség iratai 32/1934.= föl. 5-6. 1934. márc. 2. Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Osztálya véleménye Vajú Elemér igazgató.

14 VamL Sárvár nagyközség iratai IV 405/b 3929/1934.

15 Klaniczay Tibor: Tinódi Sebestyén emlékezete In: Tinódi emlékkönyv. Szerk.: Horváth István Károly és Naszádos István. Sárvár, 1956. 11.

63