Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - SARUSI KISS BÉLA: Murány szerepe a reformáció terjesztésében

gazdasági irányításáért is felelős prefektus) volt a német őrség parancsnoka.4 Hatáskörüket és illetékességüket a kinevezésükkor kapott, a vár teljes körű irányítására vonatkozó utasításokban rögzítették, amelyekben meglehetősen sok konkrét részlet található az ellátandó feladatukról, katonai utasításaik például kitértek a katonák erkölcsének megóvására is: az istenkáromlás és a mulatozás bűnének a megakadályozása kiemelt feladatuk volt.5 Az istenkáromlás alatt elképzelhető, hogy ezzel éppen a katolikus egyház elleni propagandát igyekezett gátolni a központi kormányzat. E két bűnről még annyit tudunk meg, hogy a német nemzetiségű katonáknál „több mint kívánatos mértékűek, és erősen gyökeret vertek”. Az utasítás külön pontban foglalkozott a korabeli katonai egységeknél gyakran előforduló gonddal is, a katonák ugyanis - az utasítás szerint - „szolgálónőket”, valójában markotányos nőket „tartottak”.6 Az utasítás ezért a kapitány számára előírta, hogyha valamelyik katona mellett egy ilyen élettárs élt, a párt házasságkötésre kellett rábírnia. Más forrásokból azt is tudjuk, hogy ezek a szolgálónők valójában „élettársak” voltak, sokszor közös gyermekük volt.

Annak ellenére, hogy a katolikus Habsburgok Magyar Királyságban sem a protestantizmus terjesztését szorgalmazták, a murányi kapitányok közül ketten, az 1557-től 1584-ig hivatalban lévő Maskó Menyhért, illetve az 1584-től 1602-ig szolgáló Julius von Herberstein, protestáns lelkészeket hívtak meg murányi szolgálattételre.7 Tudjuk, hogy a protestantizmus terjedését nagyban segítette, ha a terület földesurai is csatlakoztak a reformációhoz, mivel így alattvalóik is sok esetben a hitújítás mellé álltak.8 Murány esetében is számított, hogy a vár kapitánya milyen vallású volt. Utasításaikban ugyanakkor csak azt rögzítették, hogy a vár „második emberét”, a hadnagyot (vicecapitaneus, leitnandt) a kapitány választhatta ki, de a lelkész kiválasztásáról, viszonyuk szabályozásáról szó sem esik. Az, hogy Maskó Menyhért protestáns lelkészeket hívott a várba, azt mutatja, hogy ő is protestáns volt, amire ezen kívül csak közvetett bizonyítékunk van: egyik leszármazottja,

4 A vár és a az uradalom történetének rövid összefoglalását lásd: Sarusi Kiss Béla: Murány történeti szerepe a kezdetektől a 17. századig. In: Castrum 5. (2007) 1. sz. 77-104. p. A szövegben említett murányi személyek adattárát lásd: Sarusi Kiss Béla: Murány tisztségviselői a XVI. században. Archontológiai és életrajzi adattár. In: Fons XI. (2004.) 397-441. P5 Sarusi Kiss Béla: Murányi kapitányi utasítások. 568. p. In: Fons XI. (2004) 547- 571. p.

6 Uo. 568. p.

7 Az 1549-es ostromot követően hivatalba lépő és 1557-ig szolgáló első murányi kapitány a

horvát Dominies Gáspár valláshoz való viszonyáról sajnos nem lehet tudni semmit.

94