Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és kultúra

című konferencián a gazdaság, az építészet, az intézményrendszer, az élelmezés, tehát nagyon is a gyakorlati élet témái közéjól illeszkedett a vitézség-eszménnyel, és a „kereszténység védőbástyája" gondolat változásaival foglalkozó két fontos előadás.2 Azóta újabb források kerültek a történetírás látókörébe, világosabb tartalmat nyertek alapvető fogalmak, újabb módszerek kínálják segítségüket a múlt jobb megközelítésére, és újabb kérdések várnak feleletet.3

Kultúra és kreativitás

Programunk szerint előadásokat hallunk Tinódi Sebestyén és Balassi Bálint életművéről, felölelve mindazt, amit életművük, mint a magyarság és európaiság esszenciális sűrítménye kifejez és amit máig ható érvénnyel szétsugároz. A források hozadéka szinte beláthatatlanul gazdag és minőségében rendkívül összetett. Sokszor hallottuk irodalmi emlékek, versek, vitézi siratok, krónikák, históriák, énekek, beszédek szép sorait, mégis még a könyvsorokat kitevő kötetekben kiadott szövegek is sok vonatkozásban értelmezésre várnak. A vizuális kultúra változatos emlékanyaga a kutatások új irányait nyitotta meg a történettudomány előtt: a fogalmakat képek, a képeket fogalmak magyarázzák. A portrék, a festmények gazdag tematikája, az új, sokszorosító technika jóvoltából széles körben teijesztett metszetek, tézislapok, a változatos egyházi ikonográfia a valóság eddig el nem ért rétegeit tárták fel, a fantázia és a szimbolikus gondolkodás világát vonták a történeti vizsgálat körébe. A 16-17. századi beszélő térképek és a hadvezérek, a kereskedők számára pontos információkkal szolgáló atlaszok a kor tájékozódási kultúrájáról és világképéről is tudósítanak. A diplomáciai beszédek, orá- ciók, memoriálék, az uralkodói udvarokban, a hatalmi központokban tartott szónoklatok gondolati struktúrája egybevág a jelentések, a kéziratos, majd a nyomtatott hírlevelek és újságok tájékoztatásaival. A magyar várak és vitézei ismertek lesznek Európa városaiban és uralkodói udvaraiban. Annál is

2 Bitskey István: A vitézség eszményének változatai a XVI-XVII század fordulójának magyar irodalmában. Imre Mihály: A kereszténység védőbástyája. (Egy irodalmi toposz XVI. századi változatai.) In: Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században. Szerk. Petercsák Tivadar. Eger, 1997. Studia Agriensia 17. 203-233.

3 Tekintettel a téma kiterjedt voltára, csak az újabb irodalomra szorítkozhatunk, és abból is csupán jelzésszerűen emelhetünk ki néhányat.

8