Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - G. ETÉNYI NÓRA: A „türkenlied” reneszánszai - A magyar vonatkozású német népénekek típusai és életszerűsége

képi információ, nemcsak az ostromlott vár, vagy a seregek elhelyezkedése szempontjából, hanem a bástyák korszerűségét, a várak erődítettségét, az ágyúsáncok kialakítását tekintve is.40 A hozzáértő szem, a kellő háttérismerettel rendelkező szemlélő rögtön észreveszi a petárdás ostrom alkalmazását, például az 1597-es tavaszi tatai ostromnál, de a laikus is érzékeli, hogy a tűzerőnek mekkora szerepe van a várostromoknál. Győr visszafoglalásáról készült türkenliedben már konkrétan le is írják petárdás ostromának mikéntjét. A Sámuel Dilbaum által megjelentetett népének41 híven tükrözi azt, hogy Dilbaum, aki nyomtatott hírlevelekkel és metszetekkel illusztrált krónikákkal is folyamatosan tájékoztatott a magyarországi hadszíntérről, sokféle háttér információval rendelkezett, s ezek szerint üzletileg is megérte, s hírnevének sem ártott, ha türkenliedekkel is jelentkezett a könyv- és újságpiacon. A tájékoztató türkenlied jól követhetően, reálisan ismerteti, hogy Adolf Schwarzenberg Bécsből kapott erősítést, Pálffy pedig Esztergomból hozott huszárokat és hajdúkat, és öt zászlóalj francia és vallon zsoldos vett részt az akcióban, de Komáromból is érkezett segítség. Leírja, hogy csellel sikerült a kapuhoz közel férkőzni késő este, s petárdával berobbantani a kaput. Még azt is megörökíti, hogy a pasa mindkét kezében karddal bátran küzdött, de ő elesett, csak a fiát és feleségét fogták el, s sok muníciót és élelmiszert zsákmányoltak. Egy Kanizsa 1601-es sikertelen visszafoglalási kísérletéről szóló Ulmban megjelent türkenlied viszont elég gúnyosan mutatja be a hiábavaló ostromot.42 Székesfehérvár újbóli török kézre kerülését ismertető türkenlied is tükrözi az elhúzódó háború miatti csalódottságot.43

Az újságokat, újdonságokat bemutató népénekek színvonalában is változás következik be a hetilapok megjelenésével, amikor az újságműfajok egymáshoz való viszonya is átalakul.44 A nyomtatott hetilapok 1609-es megjelenést követően a türkenliedek még inkább populáris műfajjá alakulnak át. Funkciójuk azonban továbbra is fontos. Időlegesen a türkenliedek száma

40 G. Etényi Nóra: Magyar végvári katonák a tizenötéves háború nürnbergi újsághíreiben. In: Studia Agriensia 24. Szerk. Petercsák Tivadar és Berecz Mátyás. Eger, 2006. 277-289.

41 „Von eroberung der herrlichen Vestung Raab inn Ungern” Senol Özyurt 1972. 236-240.

42 „Ein new Lied vonn Abzug Canischa, Anno 1601 im Novembri” Senol Özyurt 1972.241-242.

43 „Von dem Erbärmlichen Verlust der Königlichen Statt und Vöstung Stulweissenburg, in nider Ungern...” Senol Özyurt 1972. 242-246.

44 Peter Ukena: Tageschrifttum und Öffentlichkeit in Deutschland In: Presse und Geschichte II. Thomas Schröder: Die ersten Zeitungen, München 1995. Johannes Weber: Götter-Both Mercurius. Die Urgeschichte der politischen Zeitschrift in Deutschland. Bremen, 1994.

80