Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - G. ETÉNYI NÓRA: A „türkenlied” reneszánszai - A magyar vonatkozású német népénekek típusai és életszerűsége

Már a nikápolyi csatáról fentmaradt egy „türkenlied”, mely verses, énekelhető formában örökítette meg a törökkel való nagy összecsapást. A műfaj azonban igazán a 16-17. században virágzott. Az ekkor már nyomtatásban is megjelenő „türkenliedek” alkalmanként 800-1000 példányban kerülhettek piacra. Az új nyomdatechnika, a kis méretű, néhány lapos kiadványoknak néhány nap alatt, két-három nyomdásszal gyorsan és relatíve nagy példányszámban megjelentethető formája adott a műfajnak új lendületet, hiszen az egyik legolcsóbb nyomtatványként, általában nyolcadrét formában közzétett kiadványokhoz még a vásárokra beérkező vidéki lakosság is könnyen hozzájuthatott.

A „Türkenliedek” számát, információ tartalmát, művészi minőségét tekintve az első nagy csúcspont a mohácsi csata11 és Bécs 1529-es török ostroma kapcsán11 12 mutatható ki. Az uralkodó hősi halálával végződő, a Magyar Királyság katonai erejét megtörő csatáról több mint húsz egyidejű „türken- liedet” ismerünk, melyek nemcsak a hadi eseményt mutatják be, hanem a közvetlen politikai következményeket is számba veszik, különösen Habsburg Mária útját követik figyelemmel.13 Bécs 1529-es ostroma kapcsán húsz különböző nyelven maradt fent „türkenlied”. A német nyelvű népénekek is tükrözik, hogy Buda 1541-es török kézre kerülése hatalmas sokkot jelentett a Német-római Birodalomban.14 Ráadásul a nagy ostrom, összecsapás helyett politikai problémákat, a török csalárdságát kellett széles körben, a tanulatlan publikum számára is értelmezni. Heinrich Staeiner augsburgi kiadó egy 1542-ben közzétett kiadványában négy, közemberek számára is - amint

11 Bleyer Jakab: A magyar vonatkozású német történeti népénekek 1551-ig. Doktori értekezés. In: Egyetemes Philologiai Közlöny 21. (1897) 149-159, 235-253, 334-347, 417-436, 538-552. LefflerBéla: Magyar vonatkozású német népénekek 1556-1697. Századok 1911. 31—48, 114-128, 171-186, 345-359, 423^140.

12 Walter Sturmlager: Bibliographie und Ikonographie der Türkenbelagerungen Wiens 1529. und 1683. Veröffentlichungen der Komission fur Neuere Geschichte Österreichs 41. Graz-Köln, 1955.

13 Pukánszky Béla: Mohács és az egykorú német közvélemény. In: Mohács emlékkönyv 1526. Szerk. Lukinich Imre Bp. 1926. 277-294.

14 A 16. századi nyomtatványok egységes elemzése azt mutatja, hogy nem folyamatos a jelenlét, hanem konkrét hadi-politikai eseményhez kapcsolódnak az újabb magyar vonatkozású röpiratkiadások: Balogh F. András: Die deutschsprachigen Ungamflugschriften vom Anfang des 16. Jahrhunderts. In: Eine Unterredung gegen die Türken Traktátus Mohácsról. Egy remete, egy magyar, egy török és egy cigány ember beszélgetése a mi súlyos korunkról 1527. Littera Nova. Budapest, 2003. 5-39.

73