Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és kultúra

A térkép megjelenése évében 1556-ban jelenik meg Wittenbergben a Dobó család kezdeményezésére Csabai Mátyás kassai iskolamester tollából az egri várvédelem dicsérete az Encomium arcis Aegriae. Tinódi Sebestyén már nem élt, 1556 januárjában „megunván e földi muzsikát, megtért az égiekhez.”41

A végvár és kultúra szoros összetartozása, amit Tinódi históriás énekeiben kifejezett nyomon követhető más, a kulturális megújulásáról tanúskodó müvekben, Balassi Bálint katonaénekében, Bornemisza Péter Budai otthonra vágyó versében, Zsámboky János Obsidio Zigethiensis művében. A korszak humanista magyar történetírói Forgách Ferenc és Istvánffy Miklós elsődleges forrásként használta Tinódi históriás énekeit, érvényesítve azt is amit összességében kifejez, röviden a végvári harcok és a kultúra egységét.

Egy évszázad múltán Tinódi gondolatait az idő kihasználásáról, s a késésről Zrínyi Miklós kreatívan vitte tovább.42 Zrínyi az idő fogalmát konkrét jelentésében és szimbolikus értelemében építette be az ország identitásáért indított politikai vállalkozásának programjába.

A Vitéz hadnagy egyik gondolati tengelye az idő. Az olvasónak címzett bevezetésében az időről elmélkedve kezdi. Ha életünk folyásán elmélkedünk - írja - nem panaszkodhatunk, mert időnk sok jóra ad lehetőséget. De „ha mélyebben vizsgáljuk ezt az időt, a kit mindnyájan drágának ismerünk...” kiderül, hogy rövid. Ha henyélnek, tétlenkednek, elszalasztják az idő adta lehetőséget, maradékaik szenvedik meg. Visszatérő gondolata, megragadni az alkalmat, az idő adta lehetőséget, a késedelem országos bűn. De fel kell készülni, a cselekvésre készen kell lenni.

Már Georgius Agricola rájött, méghozzá Leonardo Da Vincivel közel egy időben, hogy a fogalmi ismeretközlés új nyelve a rajz. Zrínyi ugyancsak világosan felismerte, hogy elméleti követelményét valamilyen konkrét szerkezet példájával lehet legvilágosabban kifejezni. Azt kellett röviden közérthetővé tennie, amit a kor államelméleti művei a Bibliából és az antikvitásból vett példák sűrű idézésével vaskos kötetekben fejtettek ki. Azt, hogy a jól működő állam, a vitézlő rend szakmai erkölcsi állapota és a személyiség felelőssége az ország jövőjéért szorosan összefügg egymással. Zrínyi mindezt az óramű szerkezetének példáján mondja el tömören.

41 Pemyeszy György levele: Krájfy Ödön: Tinódy Sebestyén halála. Századok 42. (1908) 273-276.

42 Más összefüggésben hasonló felismerésre jutott Jankovics József. „Tinódi Chronicaja a Szigeti veszedelem előképe”. Jankovics, 1998. 137.

30