Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és kultúra

szerzők már az előző évszázadban egybefoglalták a kereszténység és az antik világ hagyományát.

Philip Melanchton 1537. október 7-én Lipcsében keltezett levelében dicsérve Nádasdy Tamást azért, hogy pártolja a tudományokat, a következőket írta: „Hajdanában a görögök Herkulest a múzsák közé sorolták és azok vezérének nevezték [...] Bizonyos pedig, hogy a Ti őseitek, a paeonok, [M. tévesen azonosította a pannonokkal] Herculestől származnak.” Európa szerte az uralkodókat a bátorság és a legyőzött félelem szimbólumának tekintett antik isten nevével minősítő eljárás Magyarországon is széles körben érvényesült. A közös gondolkozás egyetemes hálózatát jól kifejezi Herkules európai kultusza. Az ókori hős, az egyetlen, aki földi emberből lett az Olympus lakója, majd Versaillesban külön teremet kap, és a Habsburg uralkodók leggyakoribb jelképe, Lipót császár állandó attribútuma lesz. Magyarországon és Erdélyben egyaránt közismert szimbóluma a kiválasztott személyiségnek és mindenütt jelen van: Mátyás visegrádi kútján, a borostyánkői Batthyány-vár dísztermének stukkóin, ismerik Kolozsvárott és Brassóban, Gyöngyösi István pedig verseiben szerepelteti. Dobó István lesz az első „Magyar Herkules.”40

A térkép a nyírbátori egyezmény szellemében az ország egyesítésnek programját fejezte ki, s Tinódi, aki feltehetően jelen volt Nyírbátorban is, műveinek gyűjteményes kötetét a Cronica-1 Kolozsvárott az országegyesítés jegyében adta ki 1554-ben, amikor Dobó István volt az erdélyi vajda. Az egységes ország térképét létrehozó politikai csoport közül nemcsak Nádasdy állt Tinódi vállalkozása mögött, hanem Oláh Miklós kancellár, nemesi levelének megfogalmazója is. Talán nem véletlen, hogy V.Károly császár szavait magyarul Oláh Miklóssal tolmácsoltatta Sebestyén lantos. Nem feledhetjük, hogy az Eger vár viadaljáról való énekből rövidített, a külföld tájékoztatására szolgáló latin fordítást Oláh Miklós neveltje, a tanulmányait Párizsban befejező és itáliai útja után Bécsben letelepedő humanista, Zsámboki János készitette el.

40 Melanchton levele Nádasdy Tamásnak. Lipcse, 1537. október 7. Ford. Komjáthy Miklós. In: Régi magyar levelestár I. Válogatta, sajtó alá rendezte Hargittay Emil. Bp., 1981. 66.; A Herkules-toposz európai és magyarországi elterjedéséről irodalommal; R. Várkonyi Agnes: Narráció és elmélkedés II. Rákóczi Ferenc Confessio peccatoris című művében. In: Emlékezet és devoció a régi magyar irodalomban. Szerk. Balázs Mihály és Gábor Csilla. Kolozsvár, 2007. 191-192.; Újabban Batthyány Adám borostyánkői várának díszterméről. Koltai András Portré végvidékkel. Batthyány Adám és a képzőművészet (1636-1659). In: Portré és imázs. Bp., 2008. 114.

29