Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

KATONAI HAGYOMÁNYŐRZÉS A 21. SZÁZADBAN - BARTÓK BÉLA: Hatvanasok Hatvanban - A cs. és kir. 60. gyalogezred hagyományainak ápolása Egerben

háborús szolgálat azonban a parasztság körében is tekintélyt jelentett. Meg kell emlékezni a hagyományőrzés politikai vonatkozásairól, mert ez is nyilvánvaló. Egyes vélemények szerint a hasonló félkatonai szervezetek a Hor- thy-korszakban a tekintélyelvű kormányzat harci tartalékát képezték, amelyekkel szükség esetén nyomást lehetett gyakorolni a társadalomra. „A szélsőjobboldali szervezetek zavaros hálózata Magyarországon nem csupán potenciális polgárháborús keretet képezett egy preventív ellenforradalomhoz, hanem mozgalmiságot is biztosított a rendszer számára. Általuk a rendszer jelen lehetett a társadalom bázisszintjén. ”43 44 — írta Szabó Miklós történész, de a 60-as Bajtársi Szövetséget az 1938-as hatvani ezrednap alapján nem lehet egyszerűen a Magyar Országos Véderő Egylethez vagy az Ébredő Magyarok Egyesületéhez hasonlítani. Rátz Jenő44 akkori honvédelmi miniszter szavai sokkal inkább megfontolandók: „A hadsereg nagyságát a rendelkezésre álló népesség szabja meg, az anyagi felkészültséget az ország teherbíró képessége s csak egy tény van, amit a végsőkig ki tudunk, és ki lehet használni: a nemzet katonás szelleme. ”45

43 Szabó Miklós: A magyar szélsőjobboldal múltja és jelene, In Rubicon, 1996/3, 24.

44 Rátz Jenő (1882-1952) 1904-ben kezdte tiszti pályafutását, az I. világháborúban vezérkari tisztként esett orosz fogságba, utána a Ludovikán tanított. 1936-38 között vezérkari főnök, 1938. május és november között hadügyminiszter volt, nyugdíjba vonulása után pedig a szélsőjobboldali mozgalmak aktív tagja lett. Börtönben halt meg. Révai Új Lexikona, Szek- szárd, 2005, XVI/124-125.

45 Eger, 1938. augusztus 13. 1.

199