Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és kultúra

A 16. század elején, a technikai tökéletességre készített napórák mellett megjelennek a kisméretű mechanikus órák, és rendkívül gyorsan elterjednek. Ötvös remekektől, a szép művű ékszer óráktól kezdve a nyakba akasztható, vagy az olcsóbb faliórákig. A század végén nem ritka, hogy az uralkodók, a főurak hitveseit asztali órák társaságában festették meg. A 16. század már más időtudatban él, mint az előző évszázadok társadalma. Az otthonok nélkülözhetetlen dísze, eszköze, berendezési tárgya lesz a mechanikus óra, és az egyén már mint személyes tulajdonát birtokolja az időmérő szerkezetet. A változatos asztali órák, faliórák, a nyakba akaszthatok, zsebben hordhatók önmagukban is jól kifejezik, hogy az időjelzése a mindennapi élet velejárója, a társadalmi kommunikáció eszköze, közösségszervező mechanizmus lesz. A személyiség számára nagyon fontossá válik a megélt idő. Összefüggésben a kor jellemző értékkategóriáival, a virtussal, a kiszámíthatósággal, a jövő megtervezhetőségével, a személyiség méltóságának és kiválóságának kultuszával. Tudatában lesznek, hogy a jelen határozza meg a jövőt is, s azt, hogy milyen lesz a következő generáció sorsa. Norbert Elias fogalmait idézve kialakul az „idő lelkiismeret”, s az „időérzékenység.”16

Az idő jelzi a cselekvés pillanatát, és a felelősséget a jövő iránt. Vajon volt a 16. századi Európának közös „idő lelkiismerete?” Magyarországról tekintve Szekfü Gyula válasza úgy értelmezhető, hogy nem volt.

Szekfíí az Európa fogalom változásával számolva alakította ki válaszát. Hangsúlyozta, hogy középkori Universitas Christiana fogalma elvesztette jelentőségét. A kereszténység középkori egysége felbomlott, a régi közösségteremtő értékek elvesztek, az újak a kereszténység közös fogalmának keretei között is, a kor kihívásainak megfelelő értékekkel teltek meg. Ezeket a nyugtalan, átalakuló évszázad hozta létre, s a gazdasági érdek, nemzeti érdek, nyereség, haszon, hatalom fogalmaival töltötte meg. Eluralkodott a nyers, rideg, üzleties szellem. A keresztény szolidaritás érzése ekkor már rég kihalt a művelt nyugati osztályok köréből és szívéből - folytatta Szekfíí. Európa középkori keresztény egységes államkoncepciója elhalványodott. A magyar követek a speyeri, a regensburgi, az augsburgi, a frankfurti fejedelmi gyűléseken szép humanista beszédeikben állandóan a keresztény világ szolidaritására hivatkoztak. Az európai egységes keresztény szellem utolsó

16 Norbert Elias: Az időről. In: Időben élni. Történeti - szociológiai tanulmányok. Válogatta: Gellériné Lázár Márta. Bp., 1990, 34-35.

16