Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

KATONAI HAGYOMÁNYŐRZÉS A 21. SZÁZADBAN - PÁVAY TIBOR: Lovagi kultúra, lovagi kéziratok

egyszerű —g képzővel keletkezett.) Megjelenése nemhiába a 14. századra tehető: Magyarországon ekkor telepedik s honosodik meg igazán az európai lovagi kultúra, Anjou-házi királyaink alatt.20 A magyar történelemben szokásos megkésettséggel, ekkor van csak igazán mit elnevezni.21-22

20 Említhetjük itt Károly Róbert sisakdíszét, címeradományát, lovagi tornáit, temetését. Nagy Lajos lovagi attribútumait (pld. katona kimentése vízből) vagy épp Szent László dinasztikus lovageszmérmyé választását s az ennek kapcsán fellendülő székely falkép-ciklusokat és legendákat. Összegezve ld.: Diimmerth Dezső: Az Anjou-ház nyomában. Bp. 1982, Panoráma.

21 Most itt a magyar lovagi kultúra problematikáját (udvari regiszter és egyebek) és vitáit tudatosan nem kitárgyalva a terjedelmi keretek miatt csak néhány alapműhöz utalhatjuk az érdeklődőt, jelezve hogy a lovagi irodalom kérdésköre a perdöntő mert ennek látszólagos hi- átusa teszi töredezetté a középkori magyar udvari, ill. lovagi kultúra-képünk. (S ezért különösen fontos a pld. Toldi-monda vagy épp a Szent László legenda kritikai elemzése.) Klaniczay Gábor: Udvari kultúra és a civilizáció folyamata. In: Magyar reneszánsz udvari kultúra (MRUK), Szerk. R. Várkonyi Ágnes, Gondolat, Bp., 1987, 17-51.- Kurz Ágnes: Lovagi kultúra Magyarországon a 13-14. században, Akadémiai Kiadó, Bp., 1988. - Zemplényi Ferenc: A középkori udvari kultúra funkcióváltása a reneszánszban. In: MRUK, Gondolat, Bp., 1987, 52-85. - Zemplényi Ferenc: Az európai udvari kultúra és a magyar irodalom, Universitas Kiadó, Bp., 1998. - Szabolcsi Bence: A középkori magyar énekmondók kérdéséhez. In: It 1928. és A magyar zene évszázadai. I. 1959. 19-37. - Dercsényi Dezső: Nagy Lajos kora. [1941.] - Kardos Tibor: Középkori kultúra - középkori költészet. [1941.] - Pais Dezső: Árpád- és Anjou-kori mulattatóink. Kodály-emlék. 1953.95-110.-Balázs János: A goliárdság emlékei a magyar szókincsben. FK 1955. 97-109. - Eckhardt Sándor: Trubadúrok Magyarországon. It 1961. 129-137. - Falvy Zoltán: Enekmondók a középkori Magyarországon. (I.) FK 1961.86-106. - Szabics Imre: A trubadúrok költészete, Balassi Kiadó, Bp., 1995. - Középkori magyar költészet online kötet - ld. még: http://magyar-iroda- lom.elte.hu/gepesk/kkor/ — Magyar Zoltán: Keresztény lovagoknak oszlopa. Universitas - Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. - Mályusz Elemér: A Toldi-monda történeti alapja. In: HK 1924. 3-32. — Solymossy Sándor: A Toldi-monda keletkezése. In: ItK 1924. 1-18, 81-96.

— Király Ilona: A Toldi-monda és a francia hősének. EPhK 1934. 11-18. - Mályusz Elemér: A Toldi-monda történeti alapja. In: HK 1924. 3-32. - Solymossy Sándor: A Toldi-monda keletkezése. In: ItK 1924. 1-18, 81-96. - Király Ilona: A Toldi-monda és a francia hősének. EPhK 1934. 11-18. - Mályusz Elemér: A Toldi-monda. In: Bécsi TIntÉvk 1934. 126-149. - Moór, Elemér: Die Anfänge der höfischen Kultur in Ungarn. Ungjb 1937. 57-86. - Fest Sándor: A Toldi-monda. BpSz CCXLVIII. 1938. 305-337. - Posonyi Erzsébet: A Tar Lőrinc-monda és a Szent Patrik purgatóriumi víziók keletkezése. Mságtud 1942. 26-54, 195—224. - Hadrovics László: Az ó-magyar Trója-regény nyomai a délszláv irodalomban. MTA I. OK V. 1954. 79-181. (Kardos Tibor hozzászólásával.) - Korompay Bertalan: Adalékok és jegyzetek a Toldi-mondához. ItK 1956. 20-27. - Hadrovics László: A délszláv Nagy Sándor-regény és középkori irodalmunk. MTA I. OK XVI. 1960. 235-293.- Vargyas Lajos: Kutatások a népballada középkori történetében. Ethn 1960. 163-276, 479-523; 1962. 206-259.

130