Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

KATONAI HAGYOMÁNYŐRZÉS A 21. SZÁZADBAN - PÁVAY TIBOR: Lovagi kultúra, lovagi kéziratok

A tornák mint látványos társadalmi események, korai történeti mintatablókat eljátszó nagyméretű fesztiválok már a dekadencia ill. az eszmét ölő pro- feszszionalizmus előhírnökei." Az udvari szerelem a legkorábbi lovagoknak nem létezett11 12, a kései lovagkorban viszont már inkább csak unaloműző udvari játék. A küldetésekre és zarándoklatokra ritkán indult egymaga a lovag13; s nem egy közülük nemcsak védte az egyházat, de akár rombolta is azt, vagy éppen pápát fogott.14 Gies rámutat hogy sok, konszenzussal lovagnak mondott történelmi személy földtelen volt, szinte a feudális rendszeren

11 Ld. erről részletesebben tőlem: Pávay Tibor: René d’Anjou Tomakönyve - egy lovagi torna rekonstruálása. Az előadásanyag elhangzott 2007. május 26-án, a „Régészeti parkok Magyarországon. Kísérleti és környezeti régészet, múzeumpedagógiai lehetőségek a régészeti parkokban” c. tudományos konferencián, Budaörsön. Az előadás szövege már publikálás alatt, kiadja a Régiségbúvár Egyesület 2008-ban. (Ld. http://www.regisegbuvaregyesulet. hu/regeszeti.html)

12 Megjelenése a dél-francia, okszitán nyelvű provanszál trubadúrokhoz köthető a 12. században, s onnan terjed tova. Az első ismert trubadúr: IX. Vilmos vagy Aquitániai Vilmos (másként Trubadúr Vilmos vagy Ifjabb Vilmos, franciául Guillaume IX de Poitiers, Guillaume d’Aquitaine vagy Guillaume le Jeune, provanszálul Guilhcm IX lo trobador, Guilhcm de Peitieus vagy Guilhcm lo Jove, 1071-1127), Aquitánia hercege (1086-1127), poitiers-i és baszk gróf. Az első ismert trubadúr, a provanszál irodalmi nyelv megteremtője. A középkori Európa egyik első nemzeti nyelvű költője. A lovagi költemények népszerűségét jelzi, hogy pld. Oroszlánszívű Ri- chárd (’Ja nus hons pris ne dira sa raison’ és a ’Dalfin je’us voill deresnier’ nevű költeményei maradtak fenn, mindkettő dallammal; amúgy édesanyja, Aquitániai Eleonóra Vilmosnak unokája, II. Henrik angol király férje) vagy épp Ramon Lull (’Cantaben als oseils’ kezdetű négysorosa ismert dallammal a ’Llibre d’Amic e Amat’-ból) is írt lovagi költeményeket.

13 Udvartartása, de még inkább lovagtársai kíséretében. Magyar példákat említve: Tar Lőrinc és Krizsafán fia György is ismert Pokojáró helyet kerestek fel, Szent Patrik Purgatóriumát. Itt sem az eljutás (egyedüli fizikai küszködés a célbaérésért, mint sok egyéb vallásos zarándoklaton), de az ott folyó események és az indíttatás képezik a narráció lényegét. Vö. Tar Lőrinc pokoljárása. Egy fejezet lovagi irodalmunk történetéből. Szerk. V. Kovács Sándor. Szépirodalmi Kiadó, 1985. 111. Csukovits Enikő'. Középkori magyar zarándokok. História Könyvtár. Monográfiák 20. Bp. 2003.

14 Gondoljunk csak VIII. Bonifác esetére, akit IV. Szép Fülöp francia király utasítására (aki a templomos lovagrendet is feloszlatta) 1303-ben fogtak el és vetettek fogságba lovagjai (francia lovagok mint Guillaume de Nogaret pecsétőr ill. Guillaume de Plaisians; valamint az itáliai Colonna család feje, Sciarra Colonna vezetésével), előkészítve ezzel a pápák avi- gnon-i fogságát (1309-1376); több bíborost és az ott tartózkodó Bicskei Gergely, esztergomi érseket is megölve. (Maga Bonifác is alig egy hónapra rá beleőrült az esetbe és meghalt.) Ezt a különös eseményt a szicíliai vecsemye (állítólag itt születik meg a mai maffia elnevezés), V. Celesztin pápa lemondása és nem utolsó sorban IV. Fülöp francia király hatalmi törekvései teszik érthetővé. De ebben a kontextusban érthető pld. a 14. századi Magyarországon a budai papok pápai legátusnak adott karakán válasza, a pápa-kiátkozás is.

128