Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - BAGI ZOLTÁN PÉTER: Vázlat a császári haderő élelemellátásáról a tizenöt éves háború időszakában

főélésmester munkáját segítve Felső- és Alsó-Magyarországon a beszerzett élelmiszer táborba szállítását megszervezzék.12

Az udvar által felvásárolt és biztosított gabona, takarmány, só, bor és sör azonban elégtelen volt a csapatok ellátásához. Ezért a hadjáratok idején a táborokban megjelentek a markotányosok, akik a császári hadseregben szolgáló csapatok ellátásában szintén nélkülözhetetlennek számítottak.13 Három válfajukat lehetett megkülönböztetni a tábor piacain: az élelmiszereket áruló mar- kotányost (Markatender), a hús eladással foglalkozó hentest (Schlächter) és a minden egyebet ámló szatócsot (Krämer).14

Az élelem beszerzés harmadik módjának tekinthetjük, hogy az uralkodó egyszerűen áthárította alattvalóira a sereg ellátásának költségeit.15 Az adott egység vonulásának, leköszönési helyének vagy táborának közelében lévő települések vezetőit felszólították, hogy a katonák szükségleteinek megfelelően gyűjtsenek össze élelmet, tűzifát és takarmányt, s azt megfelelő (alacsony) áron adják el. Kutatásaim során több példát is találtam arra, hogy mind a Magyar Királyság, mind pedig Alsó-Ausztriában az átvonuló lovasoknak, gyalogosoknak, sőt hajósoknak is így biztosították mindennapi ellátását: 1597. augusztus 11-én Sopron város tanácsa Bécsből kapott levelet, amelyben a császári tanácsosok felszólították a közösség vezetőit, hogy a vármegye tisztségviselőivel együttműködve a Pápát ostromló császári hadsereg ellátására élelmet és takarmányt szállítsanak késedelem nélkül. Emellett a pápai táborba Sopronon és Sárváron keresztül igyekvő négy zászló lotarin- giai, illetve 300-300 frank és sváb lovas éjszakai táborának jó áron történő

12 Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1526-1608. évi törvénycikkek. Fordították és utalásokkal ellátták: Kolozsvári Sándor és Óvári Kelemen. Magyarázó jegyzetekkel kíséri: Márkus Dezső. 2. kötet. Bp., 1899. 1597: 25. te.; Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Bp., 1946. 279-280.; Kenyeres 2002. 200-201.; Kenyeres 2004. 348.

13 Vö. A könyvelők és számvevőségi tanácsosok szakvéleménye Miksa főherceghez, 1598. április 3. ÖStA KA AFA 1598/4/ad 2.

14 Tábori rendtartás markotányosokra vonatkozó pontjai: Fronsperger, Leonhart: Kriegßbuch III. Theil. Frankfurt am Main, 1573. XIXr.-XXIIIv.; Redlich 1954. 236-238.; Baumann. Reinhard: Landsknechte. Ihre Geschichte und Kultur vom späten Mittelalter bis zum Dreißig)ähirigen Krieg. München, 1994. 151-154.; Kenyeres 2002. 183.

15 Redlich 1954. 230.; Krüger, Kersten: Kreigsfinanzen und Reichsrecht im 16. und 17. Jahrhundert. In.: Bernhard R. Kroener/Ralf Pröve (Hg.): Krieg und Freiden. Militär und Gesellschaft in der Frühen Neuzeit. Padebom 1996. 47-59. 48.

106