Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - SARUSI KISS BÉLA: Murány szerepe a reformáció terjesztésében

Ehhez képest Murány következő zálogosa, a Széchy család ténylegesen alkalmazott evengélikus lelkészeket, Széchy György Mihálykó Jánost, valamint Kőszegi Gáspárt. Utóbbit Széchy Mária 1645-ben zavart el a vártól, amikor rekatolizációjával új útra terelte a vár és környezetének vallási életét.24

Jelen konferencia alkalmával nem mehetünk el a humanista műveltségű Hans Demschwam és Murány állítólagos kapcsolata mellett. Tardy Lajos szerint Demschwam, aki a Fuggerek magyarországi képviselője volt, Murány Habsburg-kézre kerülése után jeles, magyar viszonylatban igencsak egyedülálló könyvtárát a várban helyezte el.25 Tardy Lajos erről annyit jegyez meg, hogy „1549-ben Salm Miklós főkapitány kifustöli Basó Mátyás murányi rablóvárát, és Demschwam ezt az immár biztonságossá vált erősséget választja hatalmas értékűre duzzadt könyvtára legféltettebb kincseinek elhelyezésére; csesztei udvarházát - továbbra is itt lakik — a be-becsapó törökök közelsége miatt veszé- lyezettnek érzi.”26 Mivel a vár első udvarbírája Feigel Péter Demschwamhoz hasonlóan szintén bányászathoz értő ember volt ez a felvetés nem tűnt teljesen valószínűtlennek. A lehetőséget gyengítette ugyanakkor, hogy Feigel ekkor még nem a fellegvárban, hanem a vár alatti kastélyban lakott.27

24 Zoványi, 1977. 348, 404.

25 Hans Demschwam: Erdély. Besztercebánya. Törökországi útinapló. Egy éles szemű, hideg szívű krónikás a 16. századból. Közreadja: Tardy Lajos. Fordította és a bevezetést írta: Tardy Lajos. Bp., 1984. 47.

26 Uo.

27 A kérdés megválaszolására Monok Istvánhoz fordultam, aki az eredeti forrás alapján bizonyította, hogy Tardy kijelentése Kurt Oberdorfertől eredeztethető félreértésen alapult, valójában Dernschwamnak és Muránynak nincsen kimutatható kapcsolata. Ezúton is szeretném megköszönni neki, hogy egy e-mailben feltett kérdésem után ismeretlenül sietett segítségemre és folytatott kutatást ezügyben, amelynek összefoglalását a 2006. október 15- én írt levele szerint a következőképpen tudom összefoglalni: a Tardy Lajos-féle téves közlés Franz Babinger a törökországi napló kiadásának bevezetésében (pag. XXIII-XXIV.) írtakból keletkezett, ahol Demschwam magyarországi lakhelyeként Nagyszombatot valószínűsíti, de megemlíti, hogy valahol a környékén is lehetett lakhelye. Felveti, hogy nemcsak Besztercebánya, hanem éppen valahol az ostromlott Murány közvetlen közelében, Lőcsétől és Besztercebányától nem messze is lakhatott. Babingert félreértette Kurt Oberdorffer, aki már Murányt említi lakhelyeként. Ezt vette át Tardy Lajos. Murány említése ugyanakkor valóban Demschwam egyik margójegyzetén alapul, amelyben arról ír, hogy Szulejmán elismerte Szapolyai fiát „Istvánt” a királyság örökösének. Ehhez írt Demschwam egy jegyzetet, amelyben pusztán datálásként említi, hogy ezt Murány ostroma után tette Szulejmán. Demschwam más margójegyzetében illetve a kötetben Murány neve nem fordul elő, nem írt arról, ott lakna, vagy oda vitte volna a javait.

99