Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Bevezetés

A bevezető gondolatokat követően 18 fejezetben dolgoztam fel az iparág történetét. A téma sajátos jellege miatt először is az üveggyártás technológiájának az összefoglalására volt szükség. Az üvegipar születése c. fejezet a gyártás történetének kezdeteiről szól, amely földrajzilag a Közel-Kelet ókori államainak a területére esett, majd Egyiptom, Róma üvegipari jelentőségét ismertetem. Az üveggyártóipar emlékei a Pannon térségben c. rész a magyarság megtelepülése előtti korszak, főként a római kor üvegipari múltját tárja elő. A Nyugatrómai Birodalom bukása után (476) az egykori Pannóniában keresztény közösségek maradványai éltek. Léteznie kellett Pannóniában egyfajta folyamatosságot képező, közvetítő őshonos lakosságnak, akik nem csupán a terület ókori folyóvizeinek a nevét, hanem a római üvegkészítés hagyományait is átörökítették. Egy külön fejezetben az olvasó megismerkedhet Az avar üvegipar létezésének kérdésével. Az avar komák nem csupán ügyes kezű ötvös-kovácsai voltak, akik tudtak aranyat, ezüstöt, bronzot és vasat olvasztani, melyhez faszenet használtak, s a technika adott szintjén színes üveggyöngyöket is készítettek. Az avar üveggyöngyök anyagvizsgálatai szerint e népvándorlás kori állam lakóinak volt vagy voltak saját üvegkészítő központjai. Ezekben mind a nátron- mind pedig a káliüveget gyártották, s ilyen üvegolvasztókból két avarkorban használt műhelyt ismerünk. A magyarság kapcsolata az üveggel c. fejezetben szó esik a határon túli, részben szomszédos és távolabbi európai államok üvegiparának a kezdeteivel. Majd az üveg szavunk eredetével, a honfoglaló magyarság sírokból ismert üvegtárgyaival ismerkedhetünk meg. Szó esik e részben olyan korai üvegemlékekről, amelyek gyakori és sajátos előfordulása feltételezi a helyi gyártást, de ezt még írásos források nem erősítik meg. Szólunk az országba bekerülő bizánci, szír, velencei és raguzai üvegekről. A magyar üvegkészítés aXI-XVI. században c. fejezet a régészet által felszínre hozott és az írott forrásokból igazolható 27 hazai üveggyártó telepet veszi számba. Az újabb régészeti kutatások eredményeinek az ismeretében bizonyítható, hogy a magyar üveggyártás kezdetei 200-250 évvel korábbiak, mint azt eddig az írott források alapján igazolni lehetett. A hazai középkori üveggyártáshoz kapcsolódik ezután három művelődéstörténeti jellegű fejezet. Előbb Az üveggyártó helyek keletkezésének gazdaságföldrajzi okairól esik szó, majd az Üveggyártók, üveges céhek, üvegáruk középkori kapcsolatrendszerérői szólunk. Végül az Üvegesek, pénzverdék, ötvösök kapcsolata a nemesfém-feldolgozással c. részben az európai jelentőségű magyar arany- és ezüst érctermelésre támaszkodó pénzverés üveg- és szakemberigényét vesszük számba.

6