Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az üveggyártás technológiája

metország, Norvégia területén. A káliüveg alapanyagát, az európai kontinens belsejében lévő a lombos erdők, főként a tölgyesek és bükkösök fájának a hamujából készítették.15

Az üveggyártásban a szódát és hamuzsírt már az ókorban ismerték, vagyis egyaránt tudtak készíteni nátron- és káliüveget. Az üvegkészítés alapanyagában meglévő kettősség nyelvészetileg is igazolható. Az ókori egyiptomiak a nátron tavakból bepárolt szódát és a sótűrő növényekből nyert hamuzsírt valószínűleg netemek nevezték. Ebből a kifejezésből ered a latin nitrium, amely a szóda és a hamuzsír neve. E szóból alakult ki később az arabok nátrium szava, amellyel Európában 1750-ig a szóda és a hamuzsír fogalmát összekeverték. A salétrom nitrium elnevezése csak a XVI. század végén tűnt fel. A szóda és a hamuzsír közötti különbséget Stahl Georg Ernst (1659-1734) hallei vegyész már 1702-ben gyanította, amelyet 1736-ban Duhamel du Monceau kísérleti úton bizonyított is. Marggraf 1758-ban kísérletileg igazolta, hogy a szóda és a hamuzsír lángfestéssel megkülönböztethető. Davy 1807. október 19-én közzétette, hogy enyhén nedvesített marólúgok elektrolízisével két különböző fémet állított elő. Az egyiket sodiumnak nevezte el, - ez ma is a nátrium francia és angol neve —, a másikat potassiumnak, amely a kálium angol és francia neve. Ez utóbbi a hamuzsírból (K2C03) nyerhető. Davy sodiumát német nyelvterületen 1811 óta nátriumnak nevezik, míg az általa alkotott potassium megnevezésre 1796-tól Klaproth ajánlata nyomán a kálium nevet használják. A kálium név alapja az arab al kalja szó, amely hamut jelent, miután ez utóbbi a tölgy- és bükkfák hamujából nyerhető.16

A német nyelvben a fahamu és a hamuzsír neve die Pottasche, míg az angolban potash és a franciában potasse, s miután a lúgokat fazékban párolták a fazék régies neve németül die Pott, angolul pot. A pot szó gyökere a latin poterium, -ii = ivóedényt is jelent, ugyanekkor ez a szó az elnevezése a baktövis nevezetű növénynek (Astralagus tragacantha L.)17 Ezt a baktövist magyarul hívják csődfű, csűdfű néven is. A csűdfüveknek hozzávetőlegesen 5000 faja ismert, s ezzel a virágos növények leggazdagabb nemzetségei közé tartoznak. Sok fajuk tövises, ezért a mediterrán térség, s a nyugat- és közép-ázsiai sztyeppék egyik karaktemövénye.18 Az Astralagus nemzetségben

15 VERES László 1991. 12.

16 Römpp Vegyészeti Lexikon 1982. 2. 711.; 1983. 3. 342.

17 E helyen köszönöm Kovács Béla ny. levéltár igazgató, (Eger) lektoromnak, hogy erre felhívta a figyelmemet.

18