Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Szerkezeti változások a XVII. századi üvegiparban

elnevezés üvegipari eltelj edésének feltehetően az lehetett az oka, hogy a készítés alapanyagát a kvarcot vagy kőzetként fejtették, vagy a patakok fövényéből gyűjtötték. Az üvegbánya elnevezés keletkezhetett a szintén szláv barija szóból is, mely fürdőt jelent. Az elnevezés gyökere ez esetben, az üveggyártás azon mozzanata lehet, amikor a kvarctartalmú kőzetet felhevítették, majd hideg vízbe dobták, azaz fürdették, hogy szétaprózódjon. Azt, hogy az üvegbánya szavunk végül is honnan származtatható nem tudjuk, csak azt, hogy szóösszetétel második tagja szláv szó átvételével került nyelvünkbe.

A Felvidéknek nevezett országrész területén húzódik a szlovák-magyar nyelvhatár, ettől délebbre, a Mátra területén egy újabb elnevezésre bukkanni. A térség üveghutáinak (Nagybátony-Tiribes 1767-ben,394 és Párád, 1805-ben395) megnevezései közt találkozunk a forrásokban az üvegesház kifejezéssel, amely a latin domus vitrariae tükörfordítása. Az üvegesház, mint az üveghuta szinonimája magyar szóösszetétel, előfordulása összefüggésbe hozható azzal a ténnyel, hogy a XVIII. század elején a Mátra területén legelőször Párádon létesült üvegcsűr, amelyet kivételesen magyar üvegesek alapítottak, s csak félévszázad múlva kerülnek túlsúlyba az üzem dolgozói közt a szláv és német származású hutások.396

394 EÉL. Archívum Vêtus. Liber 3419. 327-331.

395 DIV. LUK. TA. 478-81.

396 CSIFFÁRY Gergely 1996. a. 131.

128