Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Szerkezeti változások a XVII. századi üvegiparban
A magyar nyelvben használatos huta szavunk általában az olvasztókemencét, a kohót jelenti. A „Huta” formában előforduló földrajzi nevek a német die Hütte módosulatai, s így az egykori üveggyártó telepek emlékét idézik. A kifejezést átvette a szlovák és lengyel nyelv is, amelyekben a huta elsősorban kohót jelent. Nem véletlen, hogy Felső-Magyarországon, ahol iparunk a német, bajor és szász betelepülők által alapított bányavárosok közelében született, s majd az idők során a munkavállalók körét szlovák és lengyel származású munkások egészítették ki, az üvegolvasztó telepek neve kizárólagosan üveghuta lett. A történeti Erdély és a vele határos Partium területén a XVI. század derekától szívesebben használták az officina vitraria megjelölésére az üvegcsűr fogalmát. Erdélyben az üvegcsür megnevezést legkorábban 1573-ból ismeijük, s a barcarozsnyói üvegolvasztó forrásában, amelyet még 1621-ben Glaser Schimek hívtak. A magyar nyelv történeti etimológiai szótára szerint a csűr szavunk a hazai bajor-osztrák vagy középnémet schiur, schür, schir = pajta, fedett szérű jelentését hordozza, s a német nyelvből szókölcsönzéssel került a magyarba.392 Valójában középkori üvegolvasztóink felett egy könnyűszerkezetű fából ácsolt, csűrszerű tetőzet volt. Az üvegcsűr elnevezés megtalálható I. Rákóczi György XVII. századi birtok összeírásaiban, 1632-ben és 1648-ban a Fogaras megyében lévő Felsőporumbákot nevezik így. Viszont, amikor 1641-ben, a Sáros megyében a zborói határban lévő telepet vették számba, a műhely üvegcsűr vagy huta néven szerepel. Erdélyben a XVIII. században és általánosan az üvegolvasztók elnevezésére üvegcsűr nevet használnak, mint a József-kori felmérés térképei is igazolják. Erdély területén is elterjedt a huta szó használata, de ez kizárólag a hamuzsír főzők elnevezéseként, mint hamuzsír huta fordul elő. A Dunántúlon a XVII. századi forrásokban feltűnik az üveggyártó telep neveként az üvegbánya. Legkorábban Christopf Ehreich von Königsberg br. borostyánkői üveghutáját nevezték így 1633-ban. Az elnevezés tovább él a XVIII. század végén is, a József-kori népszámláláskor az úrkúti telepet hívták üvegbányának. A bánya szavunk szláv eredetű, a haha = bányát jelöl. A bánya kifejezés, amely a hasznosítható ásványi anyagokat kitermelő üzem fogalmát takarja szláv eredetű. Nyelvészeink szerint a szláv bánya kifejezés üreg, boltozat jelentést hordoz, amely etimológiailag nem feltétlenül azonos a fürdőt és fürdőházat jelentő, szintén szláv eredetű banja kifejezéssel.393 Az 392 TESZ 1967.1. 582. 393 TESZ 1967.1. 241. 127
