Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig

1819-ben MAGDA Pál 1819. 307. Az 1833-36. évekbeli létezéséről tudósít Vas vármegye 1833-ban felvett térképe, amit Hegedűs Sándor geometra készített, valamint FÉNYES Elek 1836-ban Vas vármegyéről szóló leírása. FÉNYES Elek 1836.1. 351.;FÉNYES Elek 1991. 1841-ben a település üveghutájának (Glashütten) 265 lakosát írta össze a szombat- helyi püpsöki sematizmus. Schematismus venerabilis eléri diocensi Sabariensis 1841. 36.

163 1714-ben már taksafizető volt az üveghuta. TÓTH Sándor 1910. II. 230. A XIX. század elején az 1815-19 közti működésére adatokat hoz a kassai püspökség sematizmusa, ahol külterületen lakó Ustrína Vitrariabsn dolgozó 27-29 fős hívőközössége szerepel.

164 1784-ben horvátországi Körös megyei Leszkovec határában 23, kizárólag külföldi munkást alkalmazó üvegcsűr termelt. MÉREI Gyula 1943. 103-104.; HECKENAST Gusztáv 1991. 98. Az 1785. szeptember 30-i jelentés szerint a hamuzsírfözőkkel együtt 38 munkást alkalmazott az officina, amely szerencsés évben 13000 írt bevételt termelt, s horvátországi békasót használt. LANG Ádám 2004. 41^12. Az üzem 1791-ben még fennállt. BERÉNYI Pál 1914. 190. A telep helyét az 1913-as helységnévtár alapján nem tudtuk azonosítani.

165 A XVIII. század végén a sepsiszentiványi br. Henter család létesített a határ Bodza nevű erdejében egy üvegcsűrt, amelyet utóbb a helybeli lakosság lerombolt. IMREH István 1956. 156. és 1979. 301.

166 A telep működése 1714-től folyamatosan követhető. TÓTH Sándor 1909.1. 416. 1790-től a gr. Forgách család új gyárat emelt. Ekkor kapta a Máriavölgy nevet. A Tapoly forrásvidékén emelt üzem 1820-1832 közt szüneteltette a termelését. Majd egy Burghard nevezetű (Burkhart Vilmos) lengyel gyáros vette meg, aki újra indította a termelést, elsősorban pezs- gős- és söröspalackot gyártott, miután Epeijesen tulajdonosnak sörgyára is volt. A XIX. század során előbb a bártfai ásványvizes palackokat gyártotta, CSAPLOVICS, Johann 1816. 45. majd 1845-től az epeijesi Burkhardt János Vilmos és társa ecet- és pezsgőgyára számára készített palackot. Hetilap 1845. 3. szám. A gyárat említik 1846-ban is. - VAHOT Imre 1846. 3. 1848 után cseh bérlő kezére került, s öblösüveget gyártott. 1860-1895 közt a bérlők öblös- és csiszolt üveget és finom táblaüveget állítottak elő. 1895-től Pausz Tivadar kassai tulajdonos kezén 42 munkással öblös- és csiszolt üveget termelt.-TÓTH Sándor 1912. III. 491-492. Az üzemet 1903-ban bezárták, s a munkásai a Kőtelep határában lévő újonnan alakult gyárban helyezkedtek el. KATONA Imre 1980. 248.; Népszámlálás, 1910. 815. A forrásokban Livó, Livóhuta, Máriavölgy néven szerepel. - Történetére lásd: KANTÁR, Jan 1963. 60-90.

167 1754-ben említik először az üveghutát. GURMAI Mihály 1943. 32. Más kutatások szerint csak egy 1762-ben kötött szerződés alapján vetették meg az alapját az Esterházyak. 1787-88-ban Esterházy Gabriella tulajdona volt. NÉMETH Györgyi, 1989. 29-35. 1799- ben Kitaibel Pál szerint hamuzsírt főztek. GOMBOCZ, Endre 1945.1. 352. Egy 1812-ben készült osztrák katonai jelentés szerint Lohkut (azaz Lókút) és Pénzeskút a legjobb üveghuták közé sorolható. T. MÉREY Klára 1999. 29. - Történetére lásd: ÉRI István 1966. 153-155, aki a működését 1762 és 1790 körül tartja valószínűnek.

168 1564-ben Lucsatinban, amely a zólyomlipcsei váruradalom tartozéka, üvegolvasztó működött, a Lutsatinnal szemben lévő hegyen, a szentkereszti völgyben a régi vár helyén, a meleg fürdő felett. PÉCH Antal 1884. I. 241-242.; SZATHMÁRY László 1929. 485.

169 A telep működéséről 1837-től vannak adatok, FÉNYES Elek 1837. II. 80. ahol 1856-ban egy kemencével és 9 olvasztótégellyel termeltek. Tulajdonosai közül Ländler S. J. nevét ismerjük. TELKES Simon 1895. 75-76. Megszűnését 1895 előttre helyezi TELKES Simon

283