Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az üveggyártó helyek keletkezésének gazdaságföldrajzi okai

Városfejlődés élén járó települések közelében létesült üveghutákról tudunk a szklenóircA 1330-ból, a turócnémetixöl 1360-ból. Ezek az üvegcsűrök szolgáltatták a királyi bányavárosok (Selmecbánya, Körmöcbánya, stb.) számára az üveget. Selmecbányát említik a legkorábban a bányavárosok közül már 1156-ban Bana néven. A Bana, azaz Bánya név önmagában is az itt folyó nemesére bányászatra utal. Ez a hely II. András király idején már az országban valószínűleg a legjelentősebb bányahelyek egyike volt. Körmöcbányát először 1295-ben említik a források. Károly Róbert pénzreformja következtében 1327 után királyi pénzverde működik a városban. A felvidéki bányavárosok szükségleteire létesültek a XVI. században Besztercebánya, Selmecbánya, Körmöcbánya, Lucatő, Mecenzéf üveghutái. A városok közelsége és azok forgalmas piaca kedvező üvegipar-telepítő tényező, főként, ha még nemes- érc-kitermelés is folyik a térségben. A bányavárosok gazdag polgárai az építkezésekhez és a mindennapi használatra egyaránt vásárolták az üveget. Az ablaküveg szükségletét még tovább növelték a bányavárosokban folyó igényes templomépítkezések.

A Bártfa környéki üveggyártás is úgy tűnik, hogy összefüggött a város környékén nyitott arany- és ezüstbányák működésével. Zsigmond király egy Kassán 1419. június 14-én kiállított oklevelében meghagyta Ónodi Czudar Benedeknek és Jakabnak, hogy a város melletti hegyekben létező arany- és ezüstércek bányászatát a bártfai polgároknak és másoknak is engedélyezzék.259 Egy évtized múlva Széchy Dénes esztergomi érsek 1430. július 2-án Bártfa város tanácsához küldött levelében írta, miután az arany és ezüst kivitele tilos, s mivel a Bártfára kísért kocsik átvizsgálása során nagyobb mennyiségű ezüstöt talált, ezért kérte, hogy azt az embereinek minden nehézség nélkül adják ki.260 A városkörnyéki üveghuta vagy huták létezését valószínűsíti néhány más körülmény. Szükség volt az üvegre az ott folyó építkezéseknél. A város talán azért is vásárolhatott Velencében üvegserlegeket, hogy azok mintaként szolgáljanak a gyártóknak, mert a polgárság igényelhette a jobb minőségű üvegárut.261

A budai üvegkészítés feltételeinél a városi forgalmas piac ugyancsak döntő tényezőnek bizonyult. Buda XV. századi üvegesei közül Thomas vit- ripar (1462), Matheus vitripar (1462-1479), Johannes vitripar (1488-1491)

259 DIVALD Kornél 1912. 364-365.

260 IVÁNYI Béla 1910. 217.

261 SÁGHELYI Lajos 1938. 78.

91