Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az üveggyártó helyek keletkezésének gazdaságföldrajzi okai

17-én II. Lajos király megerősítette az anyja által Selmecbánya városának adott azon szabadságot, hogy arany- és ezüst próbázóját maga választhassa.245 Mária királyné 1523. július 5-én, Budán a Selmecbányái arany-ezüst kémlész, (probator auri et argenti) állomás létesítése ügyében kiadott relációja szerint a király által kirendelt kémlész, Rumel János heti munkájáért 1 forintot kapott, a kémléssel járó rendes kiadások fedezésén kívül.246 1568-ból tudjuk, hogy Schmelczer Sebestyén Selmecbányán aranyválasztó üveget készít.247 Az adatokból úgy tűnik, hogy Erdélyben a cementálás módszerét ismer­ték. 1530—1586 közt írta le Kolozsvári Cementes János az aranynak ezüsttől való megtisztítását: „A tégla, só hathatós anyagok annyira, hogy ha valami ezüst az aranyban vagyon, azt magokba kiszívják. Az ón és az veres réz pe­dig az ezüstöt, melyet az tégla és só kivont és magához szíttá az aranyból, megtartják és oltalmazzák. ”248 Természetesen nem csupán Erdélyben, ha­nem Felvidéken is ismerték a cementálást. Körmöcbányán 1551-ig a cemen­tező mű (ez volt a választóintézet neve) előbb a Thurzók, majd ezeknek a bá­nyavállalatból történt kiválása után a Fuggerek kezébe került, s teljesen önállóan működött, mindenféle kamarai ellenőrzés nélkül. Viszont 1551. júni­us 3-án Anton Fugger minden erre vonatkozó jogáról lemond 1 000 magyar forint ellenében I. Ferdinánd javára,249 s így a választóintézet ismét a kama­ra ellenőrzése alá került. Az előbbiekből mindenesetre kiderült, hogy a korai középkorban a ne­mesfémek érceiből elsősorban ülepítéses és égetéses eljárással nyerték ki, majd finomították az aranyat és az ezüstöt. Nálunk a királyvíznek a minősé­gi próbához történő használata a XIV. század derekától ismert, s a finomító quartálás nem kívánt meg olyan mennyiségű üvegedényt, hogy emiatt szük­ségszerűen üveghutát is működtetni kellett volna, annál is inkább, mert a vá­lasztóvíz használatára a legkorábbi hazai adatok csak a XV. század utolsó harmadából ismertek. Az előbbiek alapján viszont leszögezhető, hogy a szklenói üvegcsűr semmiképpen sem gyárthatna kétszáz éve választóüveget. Visszatérve a kiinduló kérdésünkhöz, mi indokolta a korai üveghuták ke­letkezését? 245 PÉCH Antal 1884.1. 105-106. 246 BOROVSZKY Samu Én. 174-175. 247 PÉCH Antal 1884. I. 259. 248 GALVÁN István 1993. 249. 249 HUSZÁR Lajos 1975. 54-55. 86

Next

/
Thumbnails
Contents