Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az üveggyártó helyek keletkezésének gazdaságföldrajzi okai

17-én II. Lajos király megerősítette az anyja által Selmecbánya városának adott azon szabadságot, hogy arany- és ezüst próbázóját maga választhassa.245 Mária királyné 1523. július 5-én, Budán a Selmecbányái arany-ezüst kémlész, (probator auri et argenti) állomás létesítése ügyében kiadott relációja szerint a király által kirendelt kémlész, Rumel János heti munkájáért 1 forintot kapott, a kémléssel járó rendes kiadások fedezésén kívül.246 1568-ból tudjuk, hogy Schmelczer Sebestyén Selmecbányán aranyválasztó üveget készít.247

Az adatokból úgy tűnik, hogy Erdélyben a cementálás módszerét ismerték. 1530—1586 közt írta le Kolozsvári Cementes János az aranynak ezüsttől való megtisztítását: „A tégla, só hathatós anyagok annyira, hogy ha valami ezüst az aranyban vagyon, azt magokba kiszívják. Az ón és az veres réz pedig az ezüstöt, melyet az tégla és só kivont és magához szíttá az aranyból, megtartják és oltalmazzák. ”248 Természetesen nem csupán Erdélyben, hanem Felvidéken is ismerték a cementálást. Körmöcbányán 1551-ig a cementező mű (ez volt a választóintézet neve) előbb a Thurzók, majd ezeknek a bányavállalatból történt kiválása után a Fuggerek kezébe került, s teljesen önállóan működött, mindenféle kamarai ellenőrzés nélkül. Viszont 1551. június 3-án Anton Fugger minden erre vonatkozó jogáról lemond 1 000 magyar forint ellenében I. Ferdinánd javára,249 s így a választóintézet ismét a kamara ellenőrzése alá került.

Az előbbiekből mindenesetre kiderült, hogy a korai középkorban a nemesfémek érceiből elsősorban ülepítéses és égetéses eljárással nyerték ki, majd finomították az aranyat és az ezüstöt. Nálunk a királyvíznek a minőségi próbához történő használata a XIV. század derekától ismert, s a finomító quartálás nem kívánt meg olyan mennyiségű üvegedényt, hogy emiatt szükségszerűen üveghutát is működtetni kellett volna, annál is inkább, mert a választóvíz használatára a legkorábbi hazai adatok csak a XV. század utolsó harmadából ismertek. Az előbbiek alapján viszont leszögezhető, hogy a szklenói üvegcsűr semmiképpen sem gyárthatna kétszáz éve választóüveget.

Visszatérve a kiinduló kérdésünkhöz, mi indokolta a korai üveghuták keletkezését?

245 PÉCH Antal 1884.1. 105-106.

246 BOROVSZKY Samu Én. 174-175.

247 PÉCH Antal 1884. I. 259.

248 GALVÁN István 1993. 249.

249 HUSZÁR Lajos 1975. 54-55.

86