Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

A magyar üvegkészítés a XI-XVI. században

Körmöcbánya

A város az 1560. augusztus 2-án kitört hatalmas tűzvészben két óra alatt porig égett. A tűz nagyságára jellemző, hogy nemcsak a belvárost, és kerítő falának fából emelt részeit, de még a várat is megsemmisítette. A körfalon és a várban elhelyezett ágyúk a harangokkal megolvadtak, s ugyanakkor elhamvadt a teljes hadi felszerelés is, a városi levéltár egy részével.208 Bizonyosan a város tűzvész utáni újjáépítése indokolta egy üvegolvasztó felállítását.

Egyetlen írott forrás szerint 1579-ben Körmöcbányán dolgoztak üvegfúvók az üvegolvasztónál.209 Az üvegcsűr létezése ennél bizonyosan korábbi lehetett. A XV. század végéről, 1489-ből való utalás szerint Estei Hippolit esztergomi érsek nemcsak velencei, hanem, hazai üvegeket is vásárolt, s közöttük Körmöcbányán vett üvegpoharat lehet találni, amely az üveg helyi gyártására utal.210

Tréfás poharakat, ún. Vexirüvegéket ismerünk a középkori Körmöcbányáról, ahol a városban főként német polgárok éltek. A helybeli céhek használták a tréfás társpoharakat (floribus). A floribus kifejezés társpohár jelentése akkor válik értelmezhetővé, ha a flos = virág szónak a másodlagos jelentését vesszük figyelembe, mert ez jelentheti tárgyak vagy személyek közül a legjobbat, a legjelesebbet, tehát a közösség virágát, díszét. A floribus alakot többes számú datívusnak véve juthatunk el a legjobbaknak kifejezéshez.211

208 BOROVSZKY Samu 1903. 113.

209 RELKOVIC Néda 1911. 367.

210 NYÁRY Albert 1872.355.

211 Kovács Béla ny. levéltárigazgató (Eger), e kötet lektorának közlését e helyen is köszönöm.

11. kép. Tréfás társpoharak Körmöcbányáról (BOROVSZKY Samu 1903. 112.)

76