Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

A magyar üvegkészítés a XI-XVI. században

Selmecbánya

Bizonyára a helybeli üveggyártással magyarázható, hogy 1514-ben, a városban működött egy üvegkereskedés, amelynek raktárában - egyebek között - nem kevesebb, mint 1400 db táblaüveget tároltak. Az üzletben lévő árukészlet alapján, valószínűsíthető, hogy egy üveggyártó telep biztosíthatta annak folyamatos ellátását.204 1526-ban a selmeci polgárok arra kérték Mária királynét, hogy a pénzverő műhelyt a városukban állítsa fel.205 Minden bizonnyal a város rendelkezett minden olyan szükséges feltétellel (aranyművesek, ötvösök, nemesfémbányászat és üvegkészítő műhely), amely a pénzverde működéséhez kellett. A Selmecbányái üvegolvasztó létezésére csak 1568- ból van adatunk, amikor az ott járt királyi biztosok megállapították a királyi szolgálatban lévő alkalmazottak fizetését. Itt olvasható, hogy Schmelczer Sebestyén aranyválasztó kap az üveg csinálásáért évente 20 forintot,206

Lucatő

Egy másik forrás szerint 1564-ben, a zólyomi erdőrengetegben Lucatőn (Lucsatin) egy üvegcsűr működött, amely a zólyomlipcsei váruradalomhoz tartozott. Az itteni officinát az 1564. május 14-én kelt irat említi. Ez évben a bányavárosok biztonsága végett - Dobó Istvánnak, az egri vár egykori kapitányának és a véglesi uradalom birtokosának, aki ez időben Bars megye főispánja volt, az utasítására - egy sor település határában a magaslatokon állandó őrséget állítottak fel, azokról jelzőtüzekkel és egyezményes jelként megadott ágyúlövésekkel adtak hírt a portyázó török csapatok helyzetéről. Ekkor létesítettek egy őrhelyet: „ a Lutsatinnal szemben lévő hegyen a szentkereszti völgyben a régi vár helyén, a meleg fürdő vagy üveghuta felett. ”207

204 FEJÉRPATAKI László 1885. 173., 176.

205 PÉCH Antal 1884.1. 123.

206 PÉCH Antal 1884.1. 259.

207 PÉCH Antal 1884. I. 241.

75