Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
A magyar üvegkészítés a XI-XVI. században
per fennmaradt iratai említik. A felhévízi178 vízimalmok közül három már Zsigmond uralkodásának végén az óbudai klarisszák tulajdona volt, amikor ezeket Országh Mihály kincstartó Szász Miklós nevű familiárisa közreműködésével elfoglalta. Még Albert király elrendelte a visszaadásukat, azonban időközben Szász Miklós közülük egyet átadott Olasz Antal budai üveggyártónak. Ezután többszöri tulajdonba iktatást, majd visszaiktatást követően az apácák átengedték a malmot azzal a feltétellel, ha nekik is dolgozik, s ők segítették a szükséges kvarcanyag beszerzésében.179 Az iratokból úgy tűnik, hogy a szóban forgó malom inkább csak malomhely lehetett, mert Antal üveggyártó felépítési kötelezettséget vállalt, s a bérleti díj is túl alacsony volt.180 Feltételezhető, hogy Olasz Antal az elfoglalt malmot az alapanyagok őrlésére is használhatta, bár erre az oklevelekben nem található utalás. A fentiekből csak annyi szűrhető le, hogy Antal budai üvegkészítő a gyártáshoz szükséges kvarchomokot Budafelhévízen bérelt malomban őröltette, s azt Budán lévő officina vitrariajában dolgozhatta fel. Ezek az okleveles adatok inkább a budai üveggyártást erősítik, s nem igazolható velük a budafelhévízi üveghuta létezése.181 Budaszentlőrinc A XVI. század elején Budaszentlőrincen, a középkori Buda városának közelében is működött egy üvegcsűr. A budaszentlőrinci pálos kolostor a mai Budakeszi u. 91. és 93. számú telkén, a János-hegy és Hárs-hegy közti nyergen állott. Az 1300-as évek elejétől az Európa szerte széttelepülő pálosoknak itt épült fel a nemzetközi központja, egy közel 16000 m2 kiterjedésű kolostor. A szentlőrinci barátok szőlő- és gyümölcskertészettel foglalkoztak. Körtét, szilvát, diót szállítottak a királyi udvarnak, virággal látták el a budai templomokat.182 1510 körül bővítették s építették át az itteni kolostort. Gyöngyösi 178 Felhévíz a mai Budapest II. kerületének déli részén kívül, a Margit híd budai hídfője és a Rózsadomb körül épült fel. 179 KUMOROVITZL. Bemát 1987. 1189., 1192., 1194., 1199., 1206., 1214. 180 KUBINYI András 1964. 131. 181 A felhévízi üveggyártást feltételezte: ZOLNAY László 1986. 187.; H: GYÜRKY Katalin -MIKLÓS Zsuzsa 1992. 77.; CSIFFÁRY Gergely 1997. a. 132-133. 182 ZOLNAY László 1973. 514. 69
